Ittle Dew 2+

Bevezetés

Hozzáteszem, hogy ha valaki azt mondja, hogy egy új Zelda-szerű játékot kapunk, valószínűleg mindannyian megemeljük a szemöldökünket. Mert hát, ki tudja megugrani a legnagyobb mércét? Nos, a Ittle Dew 2+-ben nem találkoztunk Linkkel vagy Hyrule-lal, de a világ egy varázslatos hely, amit nemcsak felfedezni, de igazán élvezni is jó volt.

A játékmenet

Szóval mit is várhatunk egy olyan játéktól, amit a Zelda inspirált? Nos, alapvetően ugyanazokat a régi, jól ismert elemeket kapjuk, de a fejlesztők ügyesen kicserélték a komolyságot egy adag öniróniával és humorral. Ittle és a varázslatos rókája, Tippsie a klasszikus, fentről nézős kalandok nyomdokaiban járnak, de nem félnek magukra venni a világot, és saját szabályaikat is meghozni. A játékmenet simán elhelyezhető azon Zelda-játékok között, amelyekben a dungeonok, a harcok és a rejtett szobák mind részei a jól ismert kalandnak.

A világ felfedezése annyira szórakoztató, hogy ha nem figyelsz oda, könnyen belemerülsz a játékba. Az egyes dungeons például tele vannak szórakoztató fejtörőkkel és harcokkal, miközben a főhősünk egy bottal kezdi, mint valami mesebeli hős, aki csak most tanulja meg az alapokat. A dungeons nemcsak a tipikus logikai feladványokat és harcokat tartalmazzák, hanem időnként azokat a régi iskolás, „teljesen normális” boss-okat is, akik épp annyira viccesek, mint amennyire régi ismerősök. Kicsit olyan érzés, mint ha a Zelda: A Link to the Past szellemét próbálnánk visszahozni, de egy csipetnyi Adventure Time stílusával.

És most jön a csavar: a humor, amit a játékba csempésztek, nemcsak szórakoztató, hanem nagyon jól illik a játék hangulatához. A bossharcok előtti párbeszédek a két szereplő között tényleg szórakoztatóak – miközben Ittle és a bossok között folytatott csatákat is fűszerezi az, hogy ezek a karakterek is jól ismerik egymást.

A nehézség

Persze ne gondold, hogy csak a jókedv uralkodik! Ittle Dew 2+ ugyanis nem sétagalopp, és bár a külcsín azonnal elvarázsol, a háttérben komoly kihívások rejlenek. Az ellenségek elég kemények, és a fejtörők, amelyek egy-egy dungeonban várnak, nem éppen a könnyű kategóriába tartoznak. Igazi agytekervényeket megmozgató feladatok jönnek, amelyek nem mindig olyan egyértelműek, mint azt elsőre hinnénk. Sőt, néhányszor úgy éreztem, hogy vissza kell mennem a már teljesített szobákba, hogy újra kipróbáljam, mi lehet az, amit nem vettem észre.

A nehézség tehát nemcsak a harcokban rejlik, hanem a rejtvényekben is, ami egy szép egyensúlyt ad a játékélménynek. Nemcsak megverni kell az ellenségeket, hanem át is kell gondolnod a legjobb megoldásokat.

A világ

A játék világának dizájnja már önmagában megér egy misét. Az egyes helyszínek, mint a párna erőd, az art galéria és a szeméttelep teljesen elvarázsolják az embert. Az egész világ egy játékos, színes mesét idéz, és a világ legkisebb sarkában is mindig történik valami izgalmas. Ha ránézel a grafikai stílusra, egyből megérted, miért kell szeretni – pasztell színek, könnyed mozdulatok és persze a Costume Quest-re hajazó esztétika, ami igazi frissességet ad a műfajnak.

Miért működik?

Az egész játék nemcsak a Zelda játékok friss újraértelmezése, hanem valami új is. A különleges dizájn, a kiszámított humor és az izgalmas harcrendszer mind-mind olyan elemek, amelyek miatt a Ittle Dew 2+ kiemelkedik az indie játékok közül. Emellett az egyes dungeonok szép fokozatosan bonyolódnak, és nemcsak a bónusz elemekért, hanem a különleges összegyűjthető tárgyakért is érdemes kutakodni. Az ilyen típusú játékokat már rég nem láttuk, de örömmel állíthatom, hogy itt egy igazi indie kincs.

Zárás

Bár nem kapott akkora hírverést, mint a nagyobb címek, a Ittle Dew 2+ minden egyes órája garantálja a szórakozást. Egy igazi indie gyöngyszem, amely kellően friss ahhoz, hogy új színt vigyen a Zelda-szerű kalandok világába, miközben hű marad a klasszikus formulákhoz. Ha már sok Zelda-szerű játékot kipróbáltál, de valami újra vágysz, akkor mindenképp érdemes belevágni. Hidd el, nem fogsz csalódni!