Foride Xtremer 3

A Foride Xtremer 3-mal töltött első komolyabb kör után az volt az érzésem, hogy ez a bringa pontosan tudja, milyen szerepre szerződött, és szerencsére nem akar mást eljátszani: nem prémium álomgépként feszít, nem próbál endurózni ott is, ahol csak egy földút vár, és nem akarja megmagyarázni, hogy a 250 watt valójában mennyire „brutális”, hanem egyszerűen összerak egy meglepően szerethető, jól kontrollálható, mégis kalandképes elektromos montit, amely sokkal használhatóbb a valóságban, mint ahogy azt a papírforma alapján elsőre gondolná az ember.

Első benyomás: ez a bringa nem a kirakatnak készült, hanem annak, hogy felülj rá és menj vele egy hosszabbat, akár rosszabb úton is

A Foride Xtremer 3 első pillantásra is inkább a funkció felől közelít, nem a póz felől. A 29 colos kerekek, a 2,4 col széles külsők, a sportosabb hardtail váz, a zárható első villa, a hidraulikus tárcsafékek és a Shimano 7 sebesség együtt egy olyan csomagot adnak, ami nagyon világosan elmondja, mit várhatok tőle: ez nem egy városi pedelec, amit terepes díszítőelemekkel próbáltak vadabbnak mutatni, hanem egy valóban ösvényre, murvára, rosszabb aszfaltra, hosszabb kerülőkre és enyhébb-mérsékeltebb terepezésre hangolt e-bike. A frissebb tesztvideók és webes ajánlók is nagyjából ugyanebbe az irányba helyezik: belépőszintű, de komolyan vehető e-MTB, amelynek legfőbb erénye nem a nyers erőfitogtatás, hanem az, hogy normális használat mellett meglepően stabil és magabiztos tud lenni. Nekem is ez jött át az első pár kilométeren. Nem kellett megfejtenem a karakterét, nem volt benne az a bizonytalan, félkész érzés, amit néhány olcsóbb elektromos hegyibringánál rögtön megérzek. A Xtremer 3 már induláskor azt sugallta, hogy vele el lehet menni egy hosszabb körre úgy is, hogy közben nem azon agyalok, mi lesz az első gyenge láncszem.

A 29-es kerékméret itt nem puszta számháború, hanem a bringa egyik legfontosabb karakterjegye

A Xtremer 3 egyik legnagyobb, már az első métereken érezhető sajátossága a 29 colos kerékméret. Ezt persze rengetegszer leírtuk már különböző montik kapcsán, de itt tényleg érdemes helyretenni, mit jelent a gyakorlatban. A nagy kerék ezen a bringán nem sportos póz, hanem a stabilitás egyik fő forrása. Rosszabb minőségű földúton, murván, kisebb gyökereken, szétszabdalt kerékpárúton és kátyús mellékutakon sokkal nyugodtabb gurulást ad, mint egy feszesebb, kisebb kerekű városi e-bike. A frissebb tesztek közül több is kiemelte, hogy a bringa főleg a magasabb termetű bringásoknak áll jól, és hogy a 29-es kerékméret itt valóban ad egy olyan „nagybringás” tartást, amitől kevésbé érződik játékszernek az egész. Használat közben pontosan ezt tapasztaltam. A Xtremer 3-nak van egy természetes, megnyugtató nyomvonalkövetése: nem kapkod, nem idegeskedik, hanem inkább gördül és egyenesben tart. Ezt hosszabb szakaszokon különösen könnyű értékelni. A nagy kerék persze kompromisszum is, mert álló helyzetben és lassú manővereknél a bringa nem lesz olyan fickós, mint egy kisebb, játékosabb monti, de a célközönség szerintem nem is ezt keresi benne. Aki egy nyugodtabb, hosszabb, kevésbé küzdelmes e-MTB-t akar, annak ez a kerékméret kifejezetten jól áll.

A 250 wattos motor és az 50 Nm nyomaték nem fog sztorit írni a haveri chatbe, viszont a valóságban bőven elég arra, amire ez a bringa való

A Foride Xtremer 3 48 voltos, 250 wattos motorral dolgozik, amely 50 Nm nyomatékot ad le, és papíron ez ma már könnyen kevésnek hangozhat, mert az e-bike piac ugyanúgy szereti a túlzást, mint bármi más, amihez akkumulátor és reklámvideó tartozik. De a Xtremer 3-nál gyorsan kiderül, hogy itt megint a feladathoz méretezték a rendszert. Ez a motor nem hirtelen akar nagyot villantani, hanem a 25 km/h-s EU-s pedelec plafonon belül próbál élhetően, kulturáltan és kiszámíthatóan segíteni. A külföldi tesztvideókban és a különféle ajánlókban is rendre azt hangsúlyozták, hogy a bringa meglepően simán veszi az emelkedőket, de nem agresszív, inkább lineáris és könnyen kontrollálható. Nekem is pontosan ez tetszett benne. A rásegítés nem rángat, nem ijeszt meg, nem akar minden pedálfordulatból rajtot csinálni, viszont nagyon szépen leveszi a terhet a lábról, amikor már érződik az emelkedő, a rosszabb talaj vagy egyszerűen csak a nap végi fáradtság. Ez egy olyan bringánál, amit kalandokra és hosszabb kimozdulásokra szánnék, többet ér, mint a látványos, de sokszor fárasztóan hirtelen erő. A Xtremer 3 inkább partner, mint főszereplő, és ez szerintem kifejezetten jót tesz neki.

A 12 mágneses pedálszenzor miatt a rásegítés nem darabos, és ettől a bringa sokkal „felnőttebbnek” érződik

A belépőbb kategóriás pedelecek egyik klasszikus rákfenéje a rásegítés viselkedése. Papíron mindenhol van valamilyen szenzor, a valóságban viszont sokszor azt érzem, hogy a rendszer vagy alszik, vagy hirtelen felébred és meglódít, mintha külön akarata lenne. A Xtremer 3-nál a 12 mágneses pedálfordulat-érzékelő és az öt rásegítési szint együtt meglepően kulturált képet ad. A gyártói kommunikáció szerint a rendszer körönként 12 jelet küld, hogy finomabban és érzékenyebben adagolja a rásegítést, és a frissebb használati tapasztalatok alapján is ez az egyik olyan pont, ahol a bringa jobban teljesít, mint amit az árcédula alapján feltételezne az ember. Én is azt éreztem, hogy van benne ritmusérzék. Nem úgy viselkedik, mint egy túl egyszerű rendszer, amely csak akkor kapcsol, amikor már majdnem elvesztettem a lendületet, és nem is akarja elvenni a saját tekerésem értelmét. Inkább úgy dolgozik, hogy a bringa menet közben egységesebbnek, érettebbnek és kevésbé gépiesnek hat. Ez főleg enyhén változó terepen fontos, ahol állandóan apró tempóváltások vannak. A Xtremer 3 ilyenkor nem idegesít fölösleges beavatkozásokkal, hanem szépen a háttérből tolja meg azt, amit én amúgy is csinálni akarok.

Az öt rásegítési fokozat tényleg használható, és nem csak azért van ott, hogy hosszabb legyen a specifikáció

A bringa 12, 15, 18, 21 és 25 km/h-s rásegítési fokozatokat kínál, és örömteli módon ez nem az a tipikus történet, amikor papíron öt mód van, valójában viszont kettő érdekes. A legalacsonyabb módokkal lehet nyugodtan gurulni, technikásabb, szűkebb vagy egyszerűen csak ráérősebb szakaszokon nagyon jól jönnek. A középső fokozatok váltak nálam a leggyakrabban használt társakká, mert ott kezd igazán összeállni az az érzés, hogy már nem én kínlódok a bringával, hanem együtt haladunk. A legmagasabb szint pedig természetesen a 25 km/h-s limitig húz, ami nem fogja letépni a sisakot a fejemről, viszont bőven elég arra, hogy hosszabb egyeneseken, földutas összekötőkön vagy tempósabb aszfaltos hazatérésnél ne akarjak állandóan még többet. A rendszer összességében úgy lett belőve, hogy nem kell vele veszekedni. Nekem ez sokkal többet ér, mint egy papíron erősebb, de idegesítőbben adagolt rásegítés.

A Xtremer 3-nál az egyik legjobb dolog, hogy nem akar helyettem bringázni. Csak okosan megkönnyíti, amit amúgy is csinálnék.

A 576 Wh-s akkumulátor a bringa egyik legerősebb érve, még akkor is, ha a 120 km-es gyári adatot nem kell vallásként kezelni

A Foride Xtremer 3 48 V-os, 12 Ah-s, vagyis 576 Wh-s akkumulátort kapott, ami ebben az ársávban már egy kifejezetten komoly, megnyugtató kapacitás. A gyártó 120 km-es maximális hatótávot ígér, ami természetesen ugyanúgy laborálom, mint minden ilyen gyári adat: könnyebb rider, alacsony rásegítés, sík terep, jó hőmérséklet, szélcsend, ideális nyomás és türelmes világ. A valóságban nyilván kevesebbet kapok, főleg ha terepezem, emelkedőzöm, nagyobb rásegítést használok vagy egyszerűen nem egy katalógusfotó díszleteként létezem. De a fontosabb igazság az, hogy a 576 Wh ténylegesen nyugalmat ad. Nem azt éreztem, hogy minden tekerés előtt fejben kalkulálnom kellene, elég lesz-e haza. A frissebb tesztvideók és webshopos ajánlók is ezt emelik ki: a bringa egyik fő vonzereje pont az, hogy a kategóriájához képest kifejezetten erős üzemidőt ígér, és a valós használatban is hosszabb, lazább kiruccanásokra csábít. Nekem is ez tetszett benne. A Xtremer 3-mal nem csak azt mertem tervezni, hogy „elmegyek a tóig”, hanem azt is, hogy még kerülök egyet, mert nincs kedvem rövidre zárni a napot. Egy elektromos bringánál szerintem ez az egyik legfontosabb érzet.

A kivehető akkumulátor a hétköznapokban nagyobb ajándék, mint amekkora bekezdést általában kap

A kivehető akku könnyen leírható egy mondatban, csak a mindennapokban derül ki, mennyire fontos. A Xtremer 3-nál ez különösen jó, mert a nagyobb kapacitású akkut nem kell feltétlenül az egész bringával együtt hurcolnom a konnektorig. Akinek van garázsa és dedikált töltősarka, az legyint erre, de sokkal többen vannak, akik lakásban, tárolóban, pincelejárónál vagy nem túl ideális körülmények között élnek együtt egy bringával. Nekik a kivehető akku óriási könnyítés. És szerintem a Xtremer 3 egyik erénye pont az, hogy az ilyen gyakorlati részletekben sem viselkedik bután.

A hidraulikus tárcsafékek miatt ez a bringa komolyabbnak érződik, mint sok hasonló árú riválisa

A Xtremer 3 egyik legfontosabb, számomra leginkább értékelt pontja a hidraulikus tárcsafékpár. Nem azért, mert jól mutat a specifikációban, hanem mert egy 29-es kerekű, 27 kiló körüli, terepre is szánt, 120 kilós terhelhetőségű e-bike esetében ez már nem csupán extra kényelem, hanem karakterformáló alkatrész. A külső tesztek több helyen kiemelték, hogy a hidraulikus fékek ebben a kategóriában különösen jó pontnak számítanak, és hogy érezhetően biztosabb, könnyebben adagolható megállást adnak, mint az olcsóbb mechanikus rendszerek. A gyártó persze 30%-kal rövidebb fékutat emleget a mechanikus tárcsákhoz képest, ami jól hangzik, de én inkább úgy fogalmaznék: a fékerő használhatósága lett sokkal jobb. Nem kell nagy marokerővel küzdeni, a lassítás jobban adagolható, terepen és lejtőn is kevesebb a felesleges idegeskedés. Nekem ez különösen akkor lett fontos, amikor a bringa nagyobb lendületből, laza talajon vagy hosszabb gurulás után kellett megfogni. A Xtremer 3 ilyenkor nem ijesztett meg, és ez szerintem sokkal fontosabb, mint bármilyen reklámszlogen.

A zárható, 80 mm-es első villa pont azt tudja, amit egy ilyen bringán tudnia kell

A Foride nem akarja azt a látszatot kelteni, mintha a Xtremer 3 egy komoly rugóutas trailgép lenne, és ez szerintem nagyon helyes. A 80 mm-es lockoutos első villa itt arra való, hogy kisimítsa a bringa előtt a mindennapi és enyhébb terepes valóságot: murva, gyökér, kátyú, repedt aszfalt, kövesebb földút, rosszul javított kerékpárút, ilyesmik. Erre pedig teljesen jó. A zárhatóság külön hasznos, mert ha simább szakaszra érek, lehet érezni, hogy feszesebben jobb a pedálozási hatékonyság, mint fölöslegesen bólogatni minden pedálfordulatra. A frissebb ajánlók is hasonlóan írnak róla: nem hegyibringás csoda, viszont a célfeladathoz tökéletesen értelmes. Én is pontosan ezt éreztem. A Xtremer 3 nem akarja a terepet magyarázni, egyszerűen csak levesz belőle annyit, amitől a bringázás kevésbé fárasztó és jóval kevésbé büntető jellegű.

A Shimano 7 sebesség itt pont józan választás

A Shimano 7 fokozatú váltórendszer ma már semmilyen értelemben nem egzotikum, és pont ettől jó. A Xtremer 3 nem akar úgy tenni, mintha high-end hajtáslánccal jönne, hanem egy olyan megoldást használ, amit könnyű érteni, könnyű szervizelni, és bőven elég arra, amire a bringát kitalálták. Az elektromos rásegítéssel együtt a hét fokozat elég tág mozgásteret ad ahhoz, hogy emelkedőn, síkon, lazább talajon és aszfaltos összekötőkön is megtaláljam a jó ritmust. Nekem külön tetszett, hogy a rendszer nem bonyolítja túl a dolgot: nem azt éreztem, hogy valami túltechnologizált hajtásláncot próbálok kiismerni, hanem azt, hogy a bringa összhangban van saját magával.

A 29×2,4-es külsők sokat hozzáadnak a bizalomérzethez, és ez fontosabb, mint a nyers tempó

A Xtremer 3 gumijai papíron is azonnal jelzik, hogy ez a bringa nem kizárólag sima bicikliútra készült. A 29×2,4 colos külsők már ránézésre is komolyabb jelenlétet adnak, de a fontosabb rész persze az, hogy hogyan viselkednek. Nekem azt adták, amit egy ilyen bringától vártam: több tapadást, több nyugalmat, és sokkal kevesebb ideges keresztmozgást laza talajon. Nem lett tőlük hirtelen downhill-bajnok a bringa, de egészen más bizalommal mentem vele földútra, mint egy keskenyebb, inkább városi gumizású pedeleccel mennék. A frissebb ismertetők is úgy írnak róla, mint a bringa egyik fontos terepes alapeleméről, és szerintem igazuk van. Ez nem csak marketingkellék, hanem az egyik alapja annak, hogy a Xtremer 3 tényleg terepképesebbnek érződik.

Az LCD-kijelző és a StVZO-kompatibilis világítás nem főszereplő, de rendesen végzik a dolgukat

A 2,6 hüvelykes LCD és az StVZO-kompatibilis első lámpa, valamint a hátsó fényvisszaverő nem azok az elemek, amelyekről az ember lelkes monológokat szokott írni, de egy ilyen bringánál különösen fontos, hogy ne legyenek bénán megoldva. A Xtremer 3 itt rendben van. A kijelző tisztán olvasható, a lényeges információkat adja, nem akar felesleges vizuális cirkuszt, és a bringa karakteréhez jól illik ez a tárgyilagosság. A lámpa pedig nem dísznek van. Nem fogom azt mondani, hogy egy komoly esti erdei kaland reflektorát kiváltja, de normális közlekedési láthatóságot ad, ami sokkal több annál, mint amit számos olcsóbb e-bike gyárilag felmutat.

A bringa tömege érezhető, de menet közben a stabilitás oldalán áll

A 27 kg-os nettó tömeg nyilván nem kevés, és aki lépcsőn hurcolná naponta, annak ez nem apró részlet. Ezt szerintem nem is érdemes szépíteni. A Xtremer 3 nem pehelysúlyú sportgép, hanem egy nagy kerekű, nagy akkus, hidraulikus fékes, terepre is hangolt pedelec. Viszont ami ennél fontosabb: menet közben a tömeg inkább a stabilitás oldalán jelentkezik, nem a lomhaságén. A bringa nem tűnik idegesnek, nem dobálja magát, és nagyobb sebességnél vagy rosszabb felületen is ad egy olyan megnyugtató masszivitást, amitől kevésbé érzem törékenynek az egészet. Ez szerintem pontosan az a kompromisszum, amit ebben a műfajban vállalni lehet.

Összegzés: a Foride Xtremer 3 nem akar legenda lenni, de meglepően jól eltalálja a valós e-MTB igényeket

A Foride Xtremer 3 nekem azért működött ennyire jól, mert nem akart álmodozni a saját kategóriájáról. Nem próbálta elhitetni, hogy egy csúcskategóriás hegyibringa elektromos megfelelője, és nem is akart városi pedelecként viselkedni terepes jelmezben. Ehelyett nagyon pontosan összerakott egy belépő-középmezőnyös, de komolyan használható hardtail e-MTB-t, amely a 29 colos kerekekkel, a 2,4-es gumikkal, a 250 W / 48 V-os motorral, az 50 Nm nyomatékkal, a 576 Wh-s akkumulátorral, a hidraulikus tárcsafékekkel, a lockoutos 80 mm-es villával és a Shimano 7 sebességgel együtt olyan csomagot ad, ami a valóságban sokkal fontosabb dolgokban erős, mint a puszta adatfitogtatás. Stabil, nyugodt, élhető, hosszabb körökre is bátorító, rosszabb úton is vállalható, és van benne annyi tartalék, hogy ne csak eszköz, hanem társ legyen. Nálam ez sokkal többet ért, mint bármilyen hangos „brutál” jelző.