GELEIPU Z1 Pro

A nyers erő és a megzabolázhatatlan gyorsulás anatómiája

Számtalanszor láttam már, ahogy a gyártók hangzatos watt-számokkal és laboratóriumi végsebességekkel dobálóznak, miközben a valóságban a motorok úgy köhögnek egy enyhébb emelkedőn, mint egy láncdohányos maratonfutó. Amikor azonban ráálltam a GELEIPU Z1 Pro széles, ipari minőségű fellépőjére, és először húztam rá a gázt a dual motoros mód aktiválása után, a 2400 wattos összesített csúcsteljesítmény olyan elemi erővel rántott meg, hogy a legdurvább vidámparki hullámvasutak indítása is csak egy unalmas vasárnapi sétának tűnt hozzá képest. Ez nem egy alulméretezett bevásárlós e-roller; ez egy kőkemény, aszfaltra teremtett ragadozó, ami kíméletlenül kihasználja a kerekekben lapuló, egyenként 1200 wattos kefe nélküli motorokat.

A 65 km/h-s végsebesség papíron is jól mutat, de a valóságban, amikor a sisakod plexijén hangosan csattan a szél, és a 10 hüvelykes, megerősített defekttűrő gumik beleharapnak az aszfaltba, azonnal megérted, hogy ez a tempó már komoly felelősséget és maximális koncentrációt követel a vezetőtől. A gyorsulási görbe nem lineáris, hanem egy brutális, hátbavágó élmény, ami a 30 Nm-es dupla nyomatéknak köszönhetően az első pillanattól kezdve megpróbál letépni a kormányról, ha nem dőlsz bele az indulásba a megfelelő testsúllyal.

Szerencsére a futóművet nem spórolták ki a motorok mellől: a négykaros, masszív lengéscsillapító rendszer zseniálisan nyeli el az úthibákat. Ahelyett, hogy a gerinceden éreznéd a kátyúk és a villamoskövek minden rezdülését, a gép szinte hajózva, vajpuhán siklik át a városi dzsungel legdurvább akadályain is, folyamatos tapadást biztosítva a hatalmas kerekeknek a legváratlanabb manőverek közben is.

A harmincöt kilós valóság és a mechanikus fékek kompromisszuma

Persze, a nyers teljesítmény és az eufória hamar szertefoszlana, ha a gép alattad öt kilométer után lemerülne, de a motorháztető alatt megbúvó 52V-os, 20Ah-s akkumulátorpakk tisztességesen teszi a dolgát. A gyárilag megadott 70 kilométeres hatótávolság természetesen a szélcsendes, 25 km/h-s eco-módos poroszkálásra vonatkozik, de a valóságban, agresszív dual-motoros gyorsításokkal és a hegyvidéki emelkedők meghódításával is stabilan hozza a 40-45 kilométert, ami egy ekkora monstrumtól kifejezetten dicséretes teljesítmény. Az intelligens akkumulátorkezelő rendszer (BMS) csendben őrködik a háttérben, így a túlmelegedés vagy a túltöltés miatt egyetlen másodpercig sem kell aggódnod a 6-8 órás éjszakai töltések során.

És itt kell beszélnünk a legfájóbb kompromisszumról, amit sokat látott tesztelőként egyszerűen nem tudok mosolyogva lenyelni, mert a fizika kíméletlen úr. A GELEIPU mérnökei valamilyen érthetetlen költséghatékonysági oknál fogva hidraulikus fékek helyett hagyományos, bovdenes dupla mechanikus tárcsafékeket szereltek erre a robusztus, 34,6 kilós rakétára. Amikor 60 km/h-val hasítasz, és hirtelen egy autós kivág eléd, a fékkarok masszív, férfias szorítást igényelnek, és a mechanikus rendszer miatt hosszú távon kíméletlenül számolnod kell a bovdenek nyúlásával, valamint a fékbetétek rendszeres, manuális utánállításával is.

Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gép nem áll meg időben – a fékhatás megfelelő beállítás mellett határozott és biztonságos –, de egy ilyen kaliberű, a sebességhatárokat feszegető prémium rollernél az olajos fékrendszernek alapfelszereltségnek kellene lennie, nem pedig egy jövőbeli otthoni tuningprojektnek. Az összecsukható mechanizmus ugyan masszív és nem lötyög, de a gép súlya miatt felejtsd el, hogy ezt fogod felkapni a negyedik emeletre vezető lépcsőházban; ez a jármű a garázsok és a széles utak királya.

A Z1 Pro nem játék, és határozottan nem a kezdő rolleresek hétvégi gyakorlópályája. Egy brutálisan nehéz aszfaltszaggató, ami a 2400 wattos nyers erejével és a vajpuha futóművével állandó vigyort csal az arcodra, feltéve, ha hajlandó vagy megtanulni a fékerő-adagolás és a bovdenek beállításának apró, de életmentő trükkjeit.

Galéria