Ezen a bringán nem az az első kérdés, hogy mennyire praktikus, hanem az, hogy készen állsz-e elfogadni egy olyan gépet, ami látványra is úgy viselkedik, mintha egy mini tank és egy városi e-bike szerelemből született volna.
Fafrees F20 Ultra
a kövérgumis összecsukható e-bike, ami elsőre túlzásnak tűnik, aztán tíz perc múlva már azon kapod magad, hogy teljesen érted, miért ekkora állat
Túlméretezett, kényelmes, nagy akkus fat e-bike, ami nem akar mindenkinek megfelelni, de aki ráérez az ízére, annak nagyon nehéz lesz utána visszaülni egy soványabb, idegesebb gépre.
- A Fafrees F20 Ultra legnagyobb erénye nálam az, hogy nagyon világos személyisége van. A 750 wattos motor és a 79 Nm nyomaték nem ideges, hanem nyugodtan erős karaktert ad, a 48V 25Ah-s akku valódi tartalékérzetet hoz, a 20x5,0 colos gumik és a dupla rugózás együtt pedig olyan kényelmes, bumfordian megnyugtató menetélményt raknak össze, amit egy vékonyabb, könnyebb e-bike egyszerűen nem tud. Tetszik a Shimano 7 sebesség, a nagy kijelző, a hosszabb túrákra csábító üléspozíció, és az is, hogy a bringa nem próbálja letagadni a saját testes, robusztus természetét.
- A 37,5 kilogrammos tömeg nagyon komoly kompromisszum, és ezt nem lehet szépíteni. Az összecsukhatóság itt inkább tárolási segítség, mint valódi hordozhatósági előny. A fékrendszer körüli kommunikáció zavaros, mert több helyen mechanikus, máshol hidraulikus fék szerepel ugyanennél a modellnél vagy annak frissített változatánál, így vásárlás előtt muszáj pontosan tisztázni, mit kapsz. A hatótáv-adatokat pedig ugyanúgy józanul kell olvasni, mint minden hasonló bringánál, főleg ilyen széles gumik és ilyen tömeg mellett.
Ezen a bringán nem az az első kérdés, hogy mennyire praktikus, hanem az, hogy készen állsz-e elfogadni egy olyan gépet, ami látványra is úgy viselkedik, mintha egy mini tank és egy városi e-bike szerelemből született volna.
Első találkozás: ez nem az a bicikli, amit finoman befordítasz a nappaliba, hanem az, amitől rögtön kisebbnek tűnik a garázs
A Fafrees F20 Ultra már álló helyzetben is olyan, mintha szándékosan túl sok lenne. A 20x5,0 colos gumik, a testes váz, a dupla rugózási felépítés, a széles ülés és az egész konstrukció egyszerre ordítja, hogy ez a bringa nem akar belesimulni a háttérbe. És tudod mit, én ezt már az első pillanatban értékeltem. Túl sok e-bike próbál mostanában úgy kinézni, mintha hagyományos kerékpár lenne, csak véletlenül lenne benne motor. Az F20 Ultra ezzel szemben egyáltalán nem szégyelli, hogy elektromos, nehéz, vastag gumis és kicsit már-már pimaszul robusztus. A hivatalos Fafrees oldalak és a forgalmazói termékoldalak alapján a gép 750 wattos névleges, 1200 wattos csúcsteljesítményű hátsó agymotort kapott, 79 Nm nyomatékkal, 48 voltos 25 Ah-s akkumulátorral, Shimano 7 sebességes hajtással és 20x5,0 colos fat gumikkal. Ugyanakkor már az első keresésekből látszik, hogy a fékrendszer körül van némi zűrzavar: a Fafrees hivatalos európai termékoldala kifejezetten hidraulikus fékes verzióként hivatkozik rá, miközben több kereskedő – köztük egyes piacteres és akciós listázások – még mechanikus tárcsafékkel írják le ugyanezt a modellt vagy ugyanennek egy „upgraded” változatát. Nekem ez rögtön azt üzente, hogy ennél a bringánál vásárlás előtt nem árt kétszer is rákérdezni, pontosan melyik fékes verziót kapod, mert papíron egy betűkülönbség, a valóságban meg elég nagy különbség az élményben és a karbantartásban. A méret és a tömeg egyébként nem finomkodik: a gyári adat 37,5 kilogramm körül van, ami már bőven az a liga, ahol az „összecsukható” szó nem azt jelenti, hogy majd vidáman felkapod a válladra, hanem azt, hogy legalább nem foglal el egy kisebb stúdiólakást, amikor épp nem használod. És pont ez az a része, ami nekem valahol ismerősen old school. Olyan, mint a régi túlépített technika: nem kegyelmes, nem légies, nem esztétikai gyakorlat, hanem egy vasdarab, ami nagyon határozottan tudja, mire való. Az F20 Ultra már az első benyomásnál azt sugallja, hogy itt a komfort és a terepképesség fontosabb volt, mint a pehelysúly és a kecsesség, és ettől az egész bringának van valami vaskos őszintesége.
A F20 Ultra nem akar sportosan karcsú lenni, mert pontosan tudja, hogy az ő világa nem a súlyfigyelő excel-táblákban, hanem a gödrös utak, töltések, földutak és hosszú, lusta gurulások között kezdődik.
Menet közben: a 750 watt nem versenygépességet ad, hanem azt az érzést, hogy ez a bringa nem rogy meg alattad, ha végre kilépsz vele a steril aszfaltról
A papíron szereplő 750 wattos motor és a 1200 wattos csúcsteljesítmény ma már nem sci-fi, de a F20 Ultránál nem is az a lényeg, hogy mennyire lehet vele nagyot mondani, hanem az, hogy hogyan érkezik meg az erő a valós használatban. Az a jó benne, hogy nem idegesen, nem csuklóból, nem úgy, mint egy túlfűtött kis elektromos roller, ami állandóan azt akarja bizonyítani, mennyire harapós. Itt inkább azt érzem, hogy a nyomaték a nagy tömeghez, a széles gumikhoz és az egész bringa nyugodtabb, földhözragadtabb karakteréhez van hangolva. A Fafrees szerint 79 Nm a forgatónyomaték, ami ezen a kategórián belül egyáltalán nem rossz adat, és a különböző forgalmazói oldalak, illetve függetlenebb európai e-bike listázások is azt erősítik, hogy a bringa leginkább a hosszabb, kényelmesebb, terepre is nyitott használatban érzi jól magát. A gyári sebességkorlát az európai változatnál 25 km/h, ami szabályozási oldalról teljesen logikus, és őszintén szólva ennek a bringának pont ez áll jól. Nem akar idegbeteg módon rohanni. Inkább azt tudja, hogy nehéz, stabil, és amikor megindul, abban van tartás. Nekem különösen tetszik benne, hogy a Shimano 7 sebességes rendszer itt nem dísz, hanem valóban hozzátesz a használhatósághoz. Egy ilyen bringánál hajlamos lenne az ember azt mondani, hogy ugyan, ekkora akkuval és ekkora motorral majd mindent megold a villany. Csakhogy a valóságban pont a váltó segít abban, hogy ne csak a motor húzza el a történetet, hanem a saját tempódat is finoman hozzá tudd igazítani a terephez. A Fafrees és több viszonteladó is azt kommunikálja, hogy megfelelő váltóhasználattal még az akkuhatótávon is lehet javítani, és ez nekem hihető. Nem valami csodareceptként, hanem úgy, ahogy minden normális e-bike-nál: ha nem állat módjára használod, hanem gondolkodsz is, akkor a gép meghálálja. A 20x5,0 colos gumi pedig egészen más dimenzióba teszi az egész bringát. Ez már nem a „majd kibírja a rosszabb utat is” kategória, hanem az a fajta gumiméret, ami konkrétan karaktert ad a gépnek. Homokosabb talaj, murva, rossz minőségű aszfalt, padkák, földút – ezeknél a bringa nem sértődik meg rögtön. Nem azt mondom, hogy minden terepen csodát tesz, mert nem downhill szörnyeteg, de az biztos, hogy sokkal nyugodtabban mész rá vele olyan felületre, amin egy hagyományosabb városi e-bike-kal már előre sajnálnád a csuklódat és a gerincedet. És pontosan itt érzi magát otthon.
Rugózás, kényelem, ülés: ez a bringa nem a pedáns sportosságot keresi, hanem azt, hogy hosszabb távon se akarj leszállni róla dühösen
A F20 Ultra egyik legfontosabb része szerintem nem is a motor vagy az akku, hanem az, ahogyan a teljes bringa a kényelem köré van szervezve. A hivatalos leírások és a forgalmazói adatlapok hidraulikus első rugózást és hátsó lengéscsillapítást említenek, több helyen állítható felfüggesztéssel, és ez a fajta dupla rugózási ígéret pont ennél a felépítésnél nyer értelmet. Mert itt nem egy pehelykönnyű trekking bringáról beszélünk, hanem egy olyan monstrumról, aminél a széles gumi már önmagában is csillapít, a felfüggesztés pedig rátesz még egy lapáttal arra, hogy ne minden úthiba legyen külön kisebb személyes sértés. A 20x5-ös gumi nem csak jól néz ki, hanem tényleg tompítja az ütéseket, a váz geometriája pedig inkább a laza, ellazult üléspozíció felé húz, mint a sportos, előredőlős hajtás irányába. Ez együtt egy olyan élményt ad, ami sokkal közelebb áll egy kényelmes cruiser és egy vaskos fat bike közötti átmenethez, mint bármi klasszikus városi kerékpárhoz. A széles ülésről a Fafrees külön is beszél, a marketing persze kicsit túl lelkes, de a lényeg átjön: nem az a fajta bicikli, amin egy keskeny nyeregből próbálsz elegánsan teljesítményt facsarni, hanem az, amelyiken tényleg számít, mennyire tudsz kényelmesen elhelyezkedni hosszabb gurulásoknál is. Az internetes termékoldalak egy része kifejezetten utaskomfortot is sugall a hosszabb, kinyújtott nyereg miatt, amit én inkább fenntartással kezelnék, mert ez már erősen függ a helyi szabályoktól és attól is, mennyire akar az ember bohóckodni egy ekkora bringán plusz személlyel. Viszont azt nem vitatom, hogy a nyereg szélessége és az egész bringa ülős, lustább karaktere tényleg sokat hozzáad a komfortérzethez. Nem egy ideges, „tekerj vagy megdöglesz” hangulatú gép, hanem az a fajta, aminél a ráérős tempó, a széles kormány, a vastag gumi és a dupla rugózás együtt kifejezetten csábít arra, hogy ne csak eljuss valahová, hanem maga az út is legyen benne a csomagban. Ezért érzem úgy, hogy a F20 Ultra nem egyszerűen specifikációk összehordott halmaza, hanem van egy világos vezetési filozófiája: kényelem, nyugalom, nagyvonalúság az úthibákkal szemben. És ez a valóságban többet számít, mint bármilyen hangzatos wattszám.
Nem a F20 Ultra lesz az a bringa, amin dühösen hajtasz rekordokra, hanem az, aminél egyszer csak azt veszed észre, hogy tovább maradtál nyeregben, mint eredetileg tervezted.
Akkumulátor és hatótáv: a 48V 25Ah már nem vicc, de a 140 kilométert ugyanúgy a józan ész szemüvegén keresztül kell nézni
A 48 voltos, 25 Ah-s akku már önmagában komoly jelenlét. Több hivatalos és viszonteladói oldal is kiemeli, hogy fejlett 21700-as LG cellákkal dolgozik, 3 amperes töltővel, nagyjából 8 órás töltési idővel, és a gyári értékek szerint 80–100 kilométer tisztán elektromos módban, illetve 120–140 kilométer pedálrásegítéssel is elérhető. Papíron ez kifejezetten erős vállalás, de itt is ugyanaz az ökölszabály, mint minden e-bike-nál: a gyártói hatótáv mindig a legjobb forgatókönyvet szereti. Sík út, kedvező hőmérséklet, visszafogott tempó, ideális testsúly, okos rásegítés-használat – ez az a világ, ahol a számok szépen mutatnak. A valóság ezzel szemben szeret emelkedőt, szelet, hideget, plusz súlyt és „csak még arra is menjünk el” jellegű spontaneitást dobni a történetbe. Ettől még nem érzem üresnek a F20 Ultra akkus ígéretét. Inkább azt érzem rajta, hogy van benne valódi tartalék, nem csak adatlapos álmodozás. Egy 25 Ah-s pakk már tényleg az a kategória, ahol nem óránként nézed idegesen a töltöttségjelzőt. Ez nekem különösen szimpatikus, mert az e-bike élmény egyik legnagyobb gyilkosa mindig az, amikor fejben folyamatosan az akkut menedzseled, és ahelyett, hogy mennél, belső matekversenyt vívsz önmagaddal. Itt sokkal inkább azt éreztem, hogy a bringa arra van hangolva, hogy ne kelljen rögtön kompromisszumot kötnöd. Hosszabb kiruccanás, városi ügyintézés, földutas kerülő, nagyobb testsúly, vastag gumikból adódó plusz gördülési ellenállás – ezek mellett is marad még annyi tartalék, hogy ne váljon a túra félidőben töltővadászattá. A 37,5 kilós tömeg nyilván nem független az akkumulátortól, és pontosan itt látszik, milyen világot képvisel ez a bringa: nem könnyíteni akartak rajta mindenáron, hanem inkább akkukapacitást és stabilitást raktak bele. Ez lehet sok valakinek, de nekem ebben a kategóriában teljesen érthető döntés. És igen, a 140 kilométeres PAS-hatótávot ugyanúgy csak józan szemmel lehet olvasni, de az biztos, hogy az F20 Ultra nem a rövid távú idegeskedés ligájában játszik. Ez már egy olyan akkus csomag, ami tényleg kinyitja a bringa használati terét.
Fékek, irányíthatóság és a „fejlesztett fékes verzió” kérdése: itt nem mindegy, mit kapsz a dobozból, és ezt jobb előre tisztázni
A F20 Ultra egyik legérdekesebb és egyben legzavaróbb pontja számomra a fékrendszer körüli káosz volt. A te megadott specifikációd mechanikus tárcsafékeket említ, és több kereskedő ugyanezt írja a „brake upgraded version” jelző ellenére is. Közben a Fafrees hivatalos EU-s termékoldala már egyértelműen hydraulic brakes megnevezéssel futtatja a modellt, sőt több külső európai listázás is hidraulikus fékként hivatkozik rá. Ez nekem azt jelenti, hogy valószínűleg több alverzió vagy futó módosítás létezik ugyanazon típusnév alatt, és az sem kizárt, hogy bizonyos készletek még mechanikus fékkel futnak, miközben a hivatalos újabb konfiguráció már hidraulikus. Ez nem apróság. Egy ekkora tömegű, vastag gumis, erős motorral szerelt bringánál a fékérzet nem kényelmi kérdés, hanem karakterkérdés. A mechanikus tárcsafék működhet tisztességesen, ha jól van belőve, de a hidraulikus rendszer általában finomabban adagolható, jobb érzetet ad, és hosszabb távon is kulturáltabb társ tud lenni ekkora bringatömegnél. Aki ilyet vesz, annak szerintem ez az első három kérdés egyikének kellene lennie a vásárlás előtt: pontosan milyen fékrendszer van azon a példányon, amit küldenek. Mert papíron egy sor, használat közben meg nagyon nem mindegy. A világítás szerencsére kevésbé zavaros. A hivatalos leírások első és hátsó lámpát is említenek, integrált féklámpával, ami ennél a kategóriánál kifejezetten józan húzás. Ez a bringa ugyanis nem az a diszkrét kis városi bicikli, amit észre sem veszel a forgalomban. Széles, vaskos, feltűnő, és pont ezért logikus, hogy a világítás is rendesen hozzá legyen igazítva. Az LCD kijelző szintén a funkcionalitás felől közelít. A termékoldalak 5 rásegítési szintet, jól olvasható adatokat, vízálló kialakítást emlegetnek, és ez pont az a minimum, amitől az egész nem félkész barkácsprojektnek, hanem kész terméknek érződik. Nincs benne forradalom, de nem is kell. A lényeg, hogy amit mutat, azt egy ilyen bringánál tényleg látni akarod: sebesség, akkuszint, rásegítési mód, alapvető kontroll. Ezen a szinten a F20 Ultra nem akar trükközni. Inkább hozza a kötelezőt, és ez nekem őszintén szólva jobban is tetszik, mint amikor egy középkategóriás e-bike megpróbál túl okosnak látszani.
A F20 Ultra fékrendszerénél nem elég elhinni a címkét: ennél a bringánál a „melyik verziót kapom” kérdés nem szőrszálhasogatás, hanem alapvető önvédelem.
Ahol megtörik a romantika: összecsukható ide vagy oda, ezt a bringát nem fogod csak úgy felkapni, és nem lesz belőle sem városi balett-táncos
A Fafrees F20 Ultra-ban pont azt szeretem, hogy nem próbál könnyebbnek, kifinomultabbnak vagy univerzálisabbnak látszani, mint amilyen. De ettől még a kompromisszumai nagyon is valósak. A 37,5 kilós tömeg rengeteg. Nem „kicsit nehéz”, hanem tényleg sok. Lehet rajta filozofálni, hogy hát ekkora akku, ekkora gumi, ekkora váz, dupla rugózás – persze, mind igaz. De a mindennapi valóságban ez akkor is azt jelenti, hogy lépcsőzni vele rossz álom, csomagtartóra emelni erőpróba, és az összecsukhatósága inkább tárolási előny, mint hordozhatósági csoda. A 20x5-ös gumi látványos és kényelmes, de ugyanúgy jelent plusz gördülési ellenállást, plusz tömeget és egy sajátos, lomha nyugalmat a kezelhetőségben. Ezt valaki imádni fogja, mert stabilnak, tekintélyesnek és megnyugtatónak érzi. Más meg pont emiatt fogja túl darabosnak, túl soknak és városban feleslegesen testesnek tartani. Én valahol a kettő között vagyok. Nagyon tudom szeretni ezt a fajta monstrum-karaktert, de csak akkor, ha a helyén kezelem. Ez nem az a bringa, amit naponta kétszer felcipelsz a harmadikra, majd úgy teszel, mintha ez természetes lenne. Ez nem az a bringa, amit egy szűk belvárosi életmód minden helyzetében kényelmesen integrálsz. Inkább olyan, mint egy túlméretezett, jóindulatú vadállat: ha megadod neki a teret, nagyon hálás lesz, ha viszont rossz közegbe erőlteted, rögtön kijönnek a nyűgjei. A másik ilyen pont a „mindenre jó” illúzió. Mert bár a marketing szereti egyszerre városba, kalandra, földútra, hétköznapokra, négy évszakra és nagy túrákra is ráhúzni, a valóságban a F20 Ultra leginkább annak való, aki értékeli a kényelmet, az akkus tartalékot és a vastag gumis stabilitást, és ezért hajlandó elfogadni a súlyt, a helyigényt és a kevésbé elegáns kezelhetőséget. Ez fair üzlet lehet. Csak tudni kell, hogy ez az üzlet miről szól.
Zárás: a Fafrees F20 Ultra nem mindenre jó e-bike, hanem egy nagyon erős karakterű gép, és pont ezért működik
A Fafrees F20 Ultra nekem azért maradt meg, mert ritkán látni ennyire vállaltan karakteres e-bike-ot ebben a kategóriában. Nem akar pehelysúlyú lenni. Nem akar sportos országútisnak látszani. Nem akar steril, high-tech városi járműként pózolni. Inkább fogja a vastag gumik, a nagy akku, a dupla rugózás, a testes váz, a nyugodt 25 km/h-s európai tempó és a kényelmes üléspozíció logikáját, és összerak belőle egy olyan csomagot, ami a maga súlyos, robusztus módján meglepően koherens. Igen, van körülötte specifikációs zavar a fékeknél, és igen, a gyári hatótávot ugyanúgy csak fenntartásokkal lehet olvasni, mint minden e-bike-nál. De ettől még az alapélmény szerintem nagyon tiszta: ez a bringa nem siettet, hanem visz. Nem azt érzed rajta, hogy állandóan bizonyítania kell valamit, hanem azt, hogy széles vállal, nagy nyugalommal viszi át a testedet, a csomagodat és a napodat olyan terepeken is, ahol egy hagyományosabb bringa már sokkal hamarabb elkezdene panaszkodni. Nekem ez a fajta nyers őszinteség sokat ér. Nem tökéletes, nem univerzális, nem szalonbicikli. De ha pont egy ilyen túlépített, kényelmes, nagy akkus, fat bike-os villanybringa kell, akkor a F20 Ultra nagyon is tudja, miért van a világon.
Nem a F20 Ultra lesz a legkecsesebb bringád, hanem jó eséllyel az a gép, amelyikre akkor ülsz fel, amikor nem akarsz kompromisszumot kötni a komforttal és a tartalékkal.