Ausom L1

Az Ausom L1-ben az fogott meg igazán, hogy nem próbálja elhitetni velem, hogy egy kompakt űrjárművet vettem a városi közlekedéshez, hanem egészen nyugodtan vállalja: ő egy nagy akkumulátoros, kényelmesebb hangolású, közlekedésre termett ingázó roller, és ha ezt a szerepet elfogadom, akkor meglepően sokat tud adni.

Első benyomás: itt nem a gyorsulási verseny a lényeg, hanem az, hogy a napi útvonal végre ne legyen idegesítő

Az Ausom L1 már álló helyzetben is más hangulatot áraszt, mint azok a rollerek, amelyek minden porcikájukkal azt üvöltik, hogy sportosak, agresszívek, gyorsak, és közben valahogy mindig kiderül róluk, hogy a valódi városi használatot sokkal kevésbé szeretik, mint a termékfotózást. Az L1 ezzel szemben sokkal inkább a józan oldalon áll. A hosszabbnak érződő test, a 10 × 2,75 colos tubeless gumik, a lengőkaros felfüggesztés állítható rugókkal, a nagyobb, 4,5 hüvelykes kijelző, a szélesebb trepni, az NFC-s és jelszavas feloldás, valamint az egész konstrukció súlypontja együtt azt mondja: ez a gép nem a vagánykodást, hanem a napi gurulást akarja könnyebbé tenni. A friss külső tesztekből is pontosan ez rajzolódik ki. A Notebookcheck nemrég úgy foglalta össze az L1 karakterét, hogy a hangsúly a biztonságos kezelhetőségen és a hosszú hatótávon van, miközben az extrán okos funkciók terén szerényebb. Nekem ez a megállapítás nagyon betalált. Az L1 nem próbál mindent egyszerre. Nem akar terepszörny lenni, nem akar rekorddöntő lenni, és szerencsére nem akarja azt sem eljátszani, hogy egy 20 km/h-ra korlátozott ABE-s roller valójában valami titkos versenygép. Inkább azt az érzést adja, mint egy rendesen felépített közlekedési eszköz, aminek van önuralma. És ez egy ingázós modellnél szerintem sokkal többet ér, mint a hangos papírtigris-számháború.

A 20 km/h itt nem csalódás, hanem annak az őszinte beismerése, hogy ezt a modellt közlekedni akarókra hangolták

A mai rollerpiacon hajlamosak vagyunk reflexből fintorogni, ha valami „csak” 20 km/h-s végsebességgel jön, mert a gyorsabb modellek teljesen eltorzították az elvárásokat. Az Ausom L1-nél viszont szerintem fontos helyretenni a dolgot. Ez az ABE-verzió tudatosan legálisabb, nyugodtabb, ingázósabb szerepre készült, és ebből a szempontból a 20 km/h nem hiányérzetet keltett bennem, hanem következetességet. A gyári három fokozat – Eco 10 km/h, Sport 15 km/h, Race 20 km/h – elsőre talán visszafogottnak hangzik, de a városi valóságban meglepően sok értelme van. Nem az a roller, amivel minden piros lámpát sprintként kezelek, hanem az, amivel egy tempósabb bringás és egy türelmes robogós lelkiállapota között találok egészséges középutat. A külső tesztek közül a legfrissebbek is inkább arra jutnak, hogy az L1 egyik fő erénye az, hogy nyugodtan, stabilan és kiszámíthatóan közlekedik. A Notebookcheck külön kiemelte a biztonságos kezelhetőséget, és még azok a cikkek is, amelyek az Ausomot általában dinamikusabb modellekkel kötik össze, az L1-et inkább pragmatikus, kényelmes, mindennapi közlekedésre szabott darabként írják le. Nekem ez kimondottan tetszett. Mert egy legálisabb, visszafogottabb roller akkor jó, ha nem folyamatosan azon gondolkodom rajta, mennyivel lenne élhetőbb, ha gyorsabb lenne, hanem azon kapom magam, hogy ennél a tempónál épp elég arra figyelni, amit a város művel körülöttem. És az L1-nél valahogy ez történt.

Az Ausom L1 nem attól működik, hogy többet ígér a kategóriájánál, hanem attól, hogy a saját kategóriáján belül meglepően kevés fölösleges kompromisszumot kér.

A 15,6 Ah-s akkumulátor az a pont, ahol az ingázós karakter valóban életre kel

Az L1 48 voltos, 15,6 Ah-s, 748,8 Wh-s akkumulátora az egyik legfontosabb oka annak, hogy ez a roller több lett a fejemben egyszerű ABE-s közlekedőeszköznél. A gyártó 70 km-es maximális hatótávot ad meg, amit természetesen ugyanazzal az egészséges gyanakvással kell kezelni, mint minden laboros rollerígéretet. A saját megjegyzésükben is benne van, hogy ezt ideális körülmények között, 70 kilós terheléssel, sík úton, 15 km/h-val és minden kedvező tényező együttállása mellett mérték. Vagyis itt sincs semmi varázslat. De még így is nagyon sokat számít, hogy ekkora akkut tettek egy ilyen karakterű roller alá. A külső tesztek és termékoldalak egyaránt azt hangsúlyozzák, hogy az L1 egyik legnagyobb erőssége a hosszabb egytöltéses használat, és ez teljesen hihető is. Mert itt nem arról van szó, hogy a gyártó egy kis városi sprintrollerhez hozzáköltött valami elképesztő csúcsértéket, hanem arról, hogy a 20 km/h-s plafon és a nagyobb energia-kapacitás együtt tényleg a nyugodt, hosszabb ingázás irányába tolja el a használhatóságot. Vagyis nem kell attól tartanom, hogy egy oda-vissza városi menet, pár kitérő, egy bolti megálló vagy némi hétvégi kanyar után máris töltőért kell rohannom. Ez a fajta kényelmi tartalék szerintem borzasztóan alulértékelt. Mert a valódi szabadság sokszor nem a végsebességben van, hanem abban, hogy nem kell folyton az akkumulátor állapotát bámulnom. Az L1-nél ezt kifejezetten értékeltem.

A lengőkaros ShocFree felfüggesztés nem marketingkamu, hanem az egyik legjobb érve a modell mellett

A gyártó külön névvel illeti a ShocFree felfüggesztési rendszert, ami persze első olvasatra kicsit tipikus marketinges becézgetésnek tűnik, de itt tényleg van mögötte tartalom. A friss hivatalos termékoldalak és a külső tesztek is azt emelik ki, hogy az L1 egyik legerősebb oldala a lengőkaros rugózás és a stabil, kényelmes haladás. Ez használat közben is kijön. Nem úgy, hogy hirtelen valami lebegő szőnyegen suhanok, mert a fizika nyilván itt is ugyanaz marad, hanem úgy, hogy a tipikus városi úthibák, csatornafedelek, repedések, burkolatváltások és apróbb durvaságok kevésbé válnak azonnali testélménnyé. Szerintem ez nagyon sokat számít. A legtöbb roller ugyanis papíron városi, a valóságban viszont úgy viselkedik, mintha a város tökéletesen frissen aszfaltozott próbapálya lenne. Az Ausom L1 legalább nem sértődik meg ennyire a valóságtól. A 10 colos tubeless gumik és a rugózás együtt tényleg egy nyugodtabb, kevésbé ideges utazási élményt adnak. Több külső ismertető kifejezetten dicséri, hogy a szélesebb, tömlő nélküli gumik és a csillapítás együtt jobb komfortot és tapadást adnak, különösen városi környezetben, kavicsosabb szakaszokon vagy rosszabb aszfalton. Nekem pontosan ez maradt meg belőle: az L1 nem akar mindent terepezéssé változtatni, csak egyszerűen nem hisztizik annyit a burkolat miatt, mint sok másik roller.

A 29 Nm-es nyomaték és az 500 wattos motor pont elég ahhoz, hogy ne legyen lusta, de ne akarjon fölöslegesen hősködni sem

Az ABE-s Ausom L1 egyik fontos karakterjegye, hogy bár a végsebessége visszafogott, a motorja azért nem alibiből létezik. A gyári adat szerint 500 wattos névleges teljesítményről, 930 wattos csúcsteljesítményről és 29 Nm nyomatékról beszélünk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a roller nem érződik nyeglének vagy alulmotorizáltnak, hanem van benne annyi erő, hogy kulturáltan vigye a testsúlyt, a tempót és a kisebb emelkedőket, miközben nem próbál minden pillanatban túl sok lenni. A hivatalos adatok 20 fokos emelkedőképességet említenek, amit megint csak józanul érdemes nézni, de az irány egyértelmű: nem sík bicikliútra optimalizált porcelánjárműről van szó, hanem olyan rollerről, amely városi dombokkal, felüljárókkal, enyhébb kaptatókkal is el akar boldogulni. Nekem ez a motorhangolás kifejezetten tetszett. Mert az L1 nem az a gép, ami minden helyzetben meg akar lepni, inkább az, ami nem akar csalódást okozni. És egy ingázós járműnél ez sokkal jobb filozófia.

A tárcsafék + E-ABS csomag legalább azt mutatja, hogy nem csak menni, hanem megállni is akartak vele

A rolleres világ egyik régi nyavalyája, hogy a gyártók imádnak motor- és akkuadatokkal dobálózni, aztán a fékezés valahogy mindig a lap aljára csúszik, mintha egy ilyen járműnél a megállás már csak zavaró részlet lenne. Az Ausom L1 ezzel szemben legalább E-ABS-t és első-hátsó tárcsafékeket ad, ami ebben a kategóriában abszolút józan döntés. A gyártói leírások külön kiemelik a gyors és csúszásmentes megállást, a külső ismertetők pedig szintén a biztonságosabb, kontrolláltabb karakter részeként emlegetik a fékrendszert. Persze nem fogok úgy tenni, mintha ettől hirtelen motorkerékpár-szintű fékezési csodák történnének, de a józan igazság az, hogy sok roller még ma is sokkal kevésbé gondolkodik felelősen a lassításról, mint az Ausom ennél a modellnél. Nekem ez megint csak azt erősítette, hogy az L1-et tényleg közlekedési eszköznek szánták, nem csak terméklapos számhalmaznak.

Az NFC és a jelszavas feloldás egyáltalán nem életbevágó funkció, mégis meglepően gyorsan hozzá lehet szokni

Az NFC-kártyás és jelszavas feloldás tipikusan az a fícsör, amit elsőre könnyű felesleges látványelemnek tartani, aztán amikor pár napig használom, rájövök, hogy mégis van benne valami. Nem azért, mert ettől a roller hirtelen Fort Knox lesz, hanem mert a napi rutinban ad egy olyan kis technikai rendezettséget, amit hamar megkedvel az ember. A gyártó több helyen is hangsúlyozza ezt a kettős biztonsági megoldást, és bár ettől még nyilván nem hagynám lánc nélkül az utca sarkán, az biztos, hogy kulturáltabbá teszi a használatot, és ad egy kis „ez már nem teljesen a belépőszint” érzést a gépnek. A 4,5 colos kijelzővel együtt ez az egész cockpit-hangulat azt erősíti, hogy az L1 nem csupán elgurulni akar velem, hanem normálisan kiszolgálni is.

A hordozhatóság papíron rendben van, a valóságban viszont inkább összecsukható, mint cipelhető

Nagyon fontos, hogy a felhasználási képet ne torzítsuk el. Az Ausom L1 ugyan összecsukható, és ez jó dolog, de a 28,4 kilós nettó tömegével egyáltalán nem az a roller, amit könnyed mozdulattal felkapok és naponta háromszor felviszek a harmadikra. A gyorsan összecsukható kialakítás itt szerintem sokkal inkább azt jelenti, hogy könnyebben elfér autó csomagtartójában, irodasarkon, tárolóban vagy folyosó végében, nem pedig azt, hogy valami pehelysúlyú mobil csoda lenne. Ezt szerintem jobb kimondani, mert különben könnyű csalódni. Ugyanakkor ez a tömeg részben épp a pozitívumok ára is: nagyobb akku, komolyabb rugózás, erősebb felépítés, szélesebb test. Én inkább úgy fogtam fel, hogy ez egy stabilabb, testesebb roller, nem pedig valami buszra-lépcsőre-irodába egész nap hurcolászós darab. Ha valaki így nézi, akkor a súlya nem hiba, hanem a karakter része.

Az Ausom L1-et nem szerettem cipelni, de menet közben pontosan abból profitáltam, ami cipeléskor nehéz: a tartalékból, a tömegből és a nyugodtabb felépítésből.

Az ABE-minősítés az egyik legerősebb aduja, mert végre nem kell úgy tenni, mintha a jogi rész valami unalmas lábjegyzet lenne

Az Ausom L1 egyik legfontosabb megkülönböztető jegye, hogy ABE minősítésű, vagyis kifejezetten a német közúti megfelelőség logikájára hangolt változatról beszélünk. A hivatalos Ausom EU-s oldal és több kereskedő is ezt hangsúlyozza, ami nem csak papíros sallang, hanem a modell egész karakterét meghatározza. A 20 km/h-s plafon, az irányjelzők, a féklogika, a világítás, a kijelző és az egész ingázós pozicionálás együtt egy olyan csomagot alkot, ami láthatóan nem kiskapuzni akar, hanem rendszeren belül működni. Ez nekem nagyon szimpatikus. Mert az elektromos rollerek világában már túl sokszor láttam azt, amikor a termékoldal még mindig úgy viselkedik, mintha a közúti valóság valami kellemetlen utólagos félreértés lenne. Itt viszont a jogi és használati logika legalább nagyjából egy irányba néz. Nyilván az adott ország helyi szabályai mindenhol külön ellenőrzendők, de az biztos, hogy az ABE-s L1 nem a „majd meglátjuk, mi fér bele” iskolából jön, és ez szerintem érték.

Összegzés: az Ausom L1 nem a legizgalmasabb roller a piacon, hanem az egyik legérettebb a saját szerepében

Az Ausom L1 végül azért győzött meg, mert nem akart többet ígérni annál, amire valóban tervezték. Egy ABE-kompatibilis, 20 km/h-s, nagy akkumulátoros, kényelmesebb futású, biztonságosabban felszerelt, városi ingázó rollert kaptam, aminek pontosan az a lényege, hogy ne kelljen állandóan kompromisszumként gondolnom rá. A 15,6 Ah-s akkumulátor, a 70 km-es gyári maximum, az 500 wattos motor, a 29 Nm nyomaték, a lengőkaros rugózás, a 10 colos tubeless gumik, az E-ABS + tárcsafék kombináció, valamint az NFC-s feloldás együtt egy olyan csomagot adnak, ami nem feltétlenül a szívverést gyorsítja fel, hanem a napi rutin minőségét javítja. És nekem őszintén szólva ez többet ér. Nem az a roller, amivel rekordokat akarok dönteni. Inkább az, amire szívesen rálépek hétfő reggel is, amikor semmi kedvem drámázni a közlekedéssel.