Ausom L1

Az Ausom L1-ben az a legveszélyesebb, hogy nem próbál első pillantásra mindent megígérni, csak szépen, alattomosan elhiteti veled: lehet olyan középkategóriás elektromos rollered, ami nem akar kifogást keresni minden kátyúnál, emelkedőnél és hosszabb hazafelé vezető útnál.

Nem díszroller, nem játékszer, és szerencsére nem is úgy viselkedik, mint egy steril városi kütyü

Az elektromos rollerek piacán ma már nagyon könnyű ugyanabba a fárasztó körforgásba beleunni. Az egyik típus a pillekönnyű, szép, szabályos városi modell, amire ránézel, és rögtön tudod, hogy sima aszfalton még rendben lesz, csak amint az út egy picit is emlékeztetni kezd arra, hogy Közép-Európában élünk, rögtön jön a fogcsikorgatás, a kézremegés és a „na jó, akkor ezt most nem erre találták ki” érzés. A másik típus meg a túltolt szörnyeteg, ami papíron már majdnem motorkerékpár, a valóságban meg gyakran nehézkes, túlárazott, túlzásba vitt, és mindennapi használatban sokkal kevésbé praktikus, mint ahogy a specifikációs táblázat alapján sejtenéd. Az Ausom L1 valahol pont a két világ közötti sávban találja meg magát, és ettől lesz igazán érdekes. A hivatalos adatok szerint egy 800 wattos, 48 voltos rendszer hajtja, 15,6 Ah-s akkumulátorral, 70 kilométeres gyári hatótávval, 45 km/h-s végsebességgel, első-hátsó tárcsafékekkel, E-ABS-szel, dupla lengőkaros felfüggesztéssel és 10 hüvelykes tömlő nélküli gumikkal. Ez elsőre önmagában is vállalható csomag, de a neten fellelhető frissebb tesztek és felhasználói benyomások alapján az L1 igazi erőssége nem az, hogy bármelyik számával agyoncsapja a konkurenciát, hanem az, hogy egymotoros roller létére meglepően komplett, meglepően nyugodt és meglepően „kész” érzést kelt. Több tesztelő is azt emelte ki, hogy a roller nem akar túl soknak látszani, viszont sokkal kevésbé tűnik belépő kompromisszumnak, mint amit az ára és a pozíciója alapján várnál. Ez nekem különösen szimpatikus. Mert a jó járművek sokszor nem a legnagyobb teljesítménnyel győznek meg, hanem azzal, hogy kevesebbszer kényszerítenek arra, hogy mentegetned kelljen őket saját magad előtt. Az Ausom L1-ből pontosan ez a fajta józan magabiztosság süt. Nem úgy néz ki, mint valami irodai parkolóból elszabadult játék, hanem mint olyan roller, amit valaki tényleg használni akar, nem csak kipróbálni.

A középkategóriás elektromos járművek világában néha az a legnagyobb dicséret, hogy nem kell folyton hozzátenned: „ahhoz képest”.

Az 800 wattos motor nem brutális, hanem pont annyira erős, hogy végre ne a roller kérjen bocsánatot a várostól

A gyári specifikáció szerint az Ausom L1 egy 800 wattos kefe nélküli motorral dolgozik, legfeljebb 27 Nm nyomatékkal, 45 km/h-s csúcssebességgel és 25 fokos emelkedőképességgel. Ezek a számok papíron éppen abba a zónába helyezik a modellt, ahol már nem „csak elgurulgatunk valahogy” kategóriáról beszélünk, de még nem lépünk át a kétmotoros, túlzottan agresszív, sokszor már napi használatra is kényelmetlenné váló szegmensbe. Nekem pont ez tetszik benne. Az egymotoros rollerek nagy része ugyanis vagy túl gyenge, vagy túl ideges. A gyengébbeknél az az ember érzése, hogy a város bármelyik komolyabb emelkedője személyes sértés a hajtás számára. A túlhúzottaknál meg már sokszor az történik, hogy a gép minden elindulást túl drámai eseménnyé változtat. Az Ausom L1 az online tesztek alapján inkább azt a nyugodtabb, használhatóbb középutat hozza, ahol van elég kraft a dinamikus haladáshoz, de még nem szakad le rólad a kontroll. Több beszámolóban is visszaköszön, hogy a roller gyorsulása élénk, de nem kiszámíthatatlan, az emelkedőn nyújtott teljesítménye pedig jobb annál, amit egy egyszerűbb városi modelltől várnál. Külön érdekes, hogy egyes valós tesztekben a sebességmérőn látott csúcsérték még a gyári adat fölé is tudott menni, bár ezt érdemes mindig higgadtan kezelni, mert a kijelzőn látott tempó és a GPS-alapú valós érték két külön világ. Ami viszont fontosabb, az a karakter. Az Ausom L1 motorja nem azt az érzést kelti, hogy egy félbehagyott kompromisszum van alattad, hanem azt, hogy valaki tudta, mekkora teljesítmény az a pont, ahol egy ilyen roller már nem zavarja a saját létezését. Városi forgalomban, hosszabb ingázásnál, könnyebb emelkedőknél vagy hétvégi szabadabb köröknél ez sokkal többet számít, mint az, hogy elméletben hány wattot lehetne még beleírni a címkébe.

A 15,6 Ah-s akkumulátor és a 70 kilométeres hatótáv nem azért fontos, mert mindig teljesül, hanem mert végre nem három utcasarokra tervez

Az elektromos rollereknél a hatótáv körüli marketing valószínűleg örökre velünk marad, és nyilván az Ausom L1 sem kivétel. A gyári adat szerint a 48 voltos, 15,6 Ah-s, azaz 748,8 Wh-s akkumulátor akár 70 kilométeres távra is elég lehet egy feltöltéssel. A mérések klasszikusan laborbarát környezetben történnek: könnyebb terhelés, nyugodt sebesség, sík út, ideális hőmérséklet, szélcsend. A való életben viszont ott leszel te, a táskád, a dombok, a megállások, a lámpák, a gyorsítások, a rosszabb aszfalt, és persze a saját türelmetlenséged is. Vagyis a hetven kilométerből nagyon valószínűen kevesebb lesz. De itt jön a lényeg: a 748,8 Wh-s csomag ettől még nagyon is rendes méret ebben a kategóriában, és a netes használati tapasztalatok alapján a roller nem azt a benyomást kelti, hogy minden út előtt rögtön akkupánikba kéne esned. Több tesztelő is azt emelte ki, hogy az L1 egyik nagy erénye a nyugodtabb használhatóság. Nem egy olyan jármű, ahol már a második kerülőnél elkezdesz fejben százalékot osztani kilométerrel, és azon gondolkodni, hogy túl nagy hülyeség volt-e még elmenni a boltig vagy a folyópartig. Az ilyen típusú szabadságot nagyon kevesen becsülik meg eléggé. Pedig a valós elektromos közlekedés egyik kulcsa pontosan ez: ne kelljen folyton az energiagazdálkodásból külön mentális sportot csinálnod. A 11 órás töltési idő persze nem villámtöltés, ezt fölösleges idealizálni. Ez inkább a „hagyd éjszakára, és reggel kész” iskola. De ebben a szegmensben ez teljesen vállalható, főleg úgy, hogy cserébe a roller nem pár kilométerre szorít be. Az Ausom L1 tehát nem rekordhatótávot akar mutatni, hanem érezhető energiatartalékot. És nekem ez a fajta józanság sokkal többet ér, mint a hangzatos, de légből kapott legendák.

Az igazi szabadság elektromos járműnél nem a gyári számoknál kezdődik, hanem ott, ahol már nem te számolod idegesen a kilométereket minden kanyar előtt.

A dupla tárcsafék és az E-ABS az a pont, ahol kiderül, hogy a gyártó csak gyorsan akar valamit eladni, vagy tényleg szeretné, hogy meg is állj vele

Az Ausom L1 fékrendszere szerintem a roller egyik legfontosabb erőssége, még akkor is, ha ez elsőre kevésbé szexi pont, mint a végsebesség vagy a hatótáv. A gyári leírás szerint első és hátsó mechanikus tárcsafék dolgozik benne, E-ABS rásegítéssel, és a netes tesztekből is az jön vissza, hogy a roller nem csak menni tud magabiztosan, hanem lassulni is. Ez óriási különbség. Mert az elektromos rollerek világa tele van olyan modellekkel, amelyek a teljesítményt büszkén mutogatják, a fékezést viszont valami kellemetlen mellékkörülményként kezelik. Márpedig a városi használatban, főleg egy 45 km/h környékére belőtt gépnél, a jó fék nem opció, hanem karakterkérdés. Az E-ABS jelenléte itt különösen fontos, mert segít elkerülni a hirtelen, túl durva blokkolást, és együtt a tárcsafékekkel olyan megállási élményt tud adni, ami jóval magabiztosabbnak érződik, mint a gyengébb, olcsóbb rendszereké. A frissebb tesztekben többen is azt emelték ki, hogy az L1 egyik legnagyobb pozitívuma, hogy a kontrollérzet tempónál sem esik szét, és ebben a fékrendszernek nagyon nagy szerepe van. Ez azért is fontos, mert a roller nem pehelysúlyú darab. A 28,2 kilós nettó tömeg nem játék, és ilyen tömegnél még inkább számít, hogy a lassulás kulturáltan, lineárisan és kiszámíthatóan érkezzen. Aki már ült gyenge fékű, de viszonylag erős rolleren, az pontosan tudja, milyen nyugtalanító, amikor az ember alatt a gép gyorsabban meggyőzőnek tűnik, mint amilyen tempóban később le tud csillapodni. Az Ausom L1 ezzel szemben inkább azt sugallja, hogy a sebességet és a biztonságot ugyanannak a történetnek tekinti, és ez olyan pont, amit nem lehet elégszer dicsérni.

A dupla lengőkaros felfüggesztés és a 10 colos tubeless gumi teszi igazán élhetővé a rollert, nem a végsebesség

A gyári leírásban persze szépen mutat a 45 km/h, de az Ausom L1 mindennapi szerethetőségét szerintem sokkal inkább a futómű oldala dönti el. A dupla lengőkaros felfüggesztés, az első és hátsó csillapítás, valamint a 10 hüvelykes, 3 col széles, tömlő nélküli, mély mintás abroncsok együtt adják azt az érzést, hogy a roller nem csupán sima, jól karbantartott aszfaltra lett kitalálva. Ez nagyon fontos. A városi közlekedés ugyanis nem szép, steril élmény. Van repedés, csatornafedél, keresztbordás felület, vakfoltban megbúvó kátyú, kavicsos mellékutca, enyhébb földút, elhanyagolt kerékpársáv, és minden egyéb nyalánkság, amitől az olcsóbb, merevebb rollerek az első héten elkezdenek büntetni. Az Ausom L1 ezzel szemben a netes tesztek szerint kifejezetten jó abban, hogy tompítja a város rosszabb modorát. A lengőkaros rendszer nem valami marketingdísznek tűnik, hanem ténylegesen dolgozó alkatrésznek. Több tesztelő is kiemelte, hogy a roller egyik legnagyobb meglepetése a komfort. Nem azért, mert luxusfotelként lebeg, hanem mert ahhoz képest, milyen szegmensben indul, mennyire kulturáltan kezeli az egyenetlenségeket. A 10 colos tubeless gumik szintén sokat tesznek hozzá ehhez. A tömlő nélküli kialakítás eleve jobb kiindulópont defekttűrésben és mindennapi strapabírásban, a mélyebb mintázat pedig segít abban, hogy a roller ne essen kétségbe rögtön attól, ha nem steril kerékpárúton mész vele. Nyilván ez nem tereproller a szó vad értelmében, de a könnyebb földutas vagy vegyes környezetet láthatóan nem sértésként éli meg, és ez óriási különbség a napi használatban. A legtöbb ember ugyanis nem azért keres erősebb rollert, hogy állandóan rekordtempót menjen, hanem azért, hogy az út minősége kevésbé tudja tönkretenni az egész élményt. Az L1-ben pont ezt a nyugalmat érzem.

A jó futómű nem látványos, csak egyszer csak azt veszed észre, hogy kevésbé utálod azokat az utakat, amelyeket korábban minden alkalommal meg kellett szenvedni.

Az NFC és a jelszavas zár nem világmegváltás, de végre azt mutatja, hogy valaki tudja, milyen városban élünk

Az Ausom L1 egyik olyan funkciója, ami elsőre könnyen gimmicknek tűnhet, az NFC-s és jelszavas zárás. De minél tovább gondolkodom rajta, annál inkább azt érzem, hogy nagyon is mai, nagyon is valós problémára adott válasz. Az elektromos rollereknél a biztonság kérdése gyakran kimerül annyiban, hogy vigyél lakatot, aztán reménykedj. A beépített, digitális jellegű hozzáféréskontroll persze nem helyettesíti a fizikai védelmet, és ezt nem is érdemes romantikusan túlgondolni, de óriási különbséget jelenthet abban, hogy a roller mennyire érzi magát saját tárgynak, és mennyire nem lesz rögtön nyilvános játékszer, ha valaki odalép hozzá. A 4,5 hüvelykes LCD kijelző mellé társított NFC-funkció és a jelszavas feloldás kifejezetten modern irányt mutat, ráadásul a neten olvasható tapasztalatok alapján ez a megoldás nem csak jól hangzó prospektusfunkció, hanem valóban használható, napi szinten kényelmes plusz. Az ember hajlamos legyinteni az ilyen extrákra, amíg egyszer rá nem jön, milyen sokat számít, hogy a roller nem csak egy gombnyomással életre kelő, nyílt tárgy a környezet számára. Ez nem teljes lopásvédelem, nem is annak kell kezelni, viszont mentálisan és gyakorlatilag is hozzátesz valamit ahhoz az érzéshez, hogy a gép nem pusztán közlekedési eszköz, hanem valamennyire személyes, lezárható, kontrollálható tárgy. És a mai városi közegben ez igenis érték.

Az állítható kormány, a 130 kilós teherbírás és az összecsukhatóság együtt mondják ki, hogy ez a roller nem csak egy testalkatra készült

Az Ausom L1 egyik kellemes meglepetése az ergonómiai oldala. A gyári adatok szerint 140 és 200 centi közötti magasságra ajánlják, a maximális terhelhetősége 130 kg, a kormány 690 mm széles, a deck pedig 515 x 190 mm-es. Ezek a számok együtt azt jelentik, hogy nem valami szűk, ideges, testre szabott kis rollerről van szó, hanem olyanról, amely meglehetősen sokféle használót próbál befogadni. Ez a szélesebb deck és a stabilabb álláshelyzet napi használatban sokkal többet számít, mint elsőre gondolnánk. Egy keskeny, szűk trepnin az ember folyamatosan egy enyhén feszült pózban egyensúlyozik, és ez hosszabb távon brutálisan sok energiát elvesz. Az Ausom L1 ezzel szemben inkább azt a benyomást kelti, hogy van rajta helyed rendesen állni, és nem kell minden percben feszesen, idegesen jelen lenni ahhoz, hogy stabil maradj. Az állítható kormány ehhez újabb plusz, mert a jobb rollerek pontosan ott kezdődnek, ahol nem mindenki ugyanahhoz az egyetlen gyári testhelyzethez van láncolva. A netes bemutatókban is előkerül ez a pont: a roller kifejezetten emberbarát abból a szempontból, hogy nem egyetlen, átlagos testalkatra optimalizálták. Az összecsukó mechanizmus szintén érdekes. A gyártó három gyors lépésről beszél, és papíron a 124 x 69 x 56 centis összecsukott méret sem rossz, de itt érdemes őszintének maradni: egy 28,2 kilós rollert nem fogsz örömmel naponta ölben cipelni, és nem is arra való. Az összecsukhatóság itt inkább azt jelenti, hogy könnyebb beférni vele autóba, tárolóba, irodai sarokba, vagy rövidebb ideig mozgatni, nem azt, hogy egy könnyed városi kiegészítőként repkedsz vele a hónod alatt. És szerintem ezzel semmi baj nincs. A fontos inkább az, hogy a méretét és súlyát legalább értelmes stabilitásra váltja. A gyenge, de könnyű rollerekből van elég. A nehezebb, de vállalhatóan nyugodt modellek sokszor sokkal jobb társak a valóságban.

A teljes LED-világítás, az irányjelzők és a láthatóság a roller egyik leginkább alulértékelt erénye

Az Ausom L1 körüli kommunikációban sokszor a teljesítmény és a futómű viszi a show-t, de szerintem a teljes LED-es világítás legalább ugyanannyira fontos. Fényszóró, hátsó lámpa, féklámpa, irányjelzők – ez így együtt már nem csak „van rajta valami fény” kategória, hanem valódi közlekedési jelenlét. És ez egy rollernél kulcskérdés. Az elektromos rollerek egyik legnagyobb gyengesége ugyanis nem mindig a gyorsulás, a fék vagy a hatótáv, hanem az, hogy túl sokszor tűnnek el vizuálisan a forgalomban. Alacsonyak, keskenyek, sokszor csendesek, és ha ehhez még gyenge vagy félmegoldásos világítás társul, akkor a közlekedés többi szereplője pontosan annyira vesz komolyan, mint amennyire lát. Az Ausom L1 itt szerencsére nem spórolja el a józan eszét. A teljes körű világítás és az irányjelzők együtt azt mutatják, hogy ezt a rollert nem csak jó időben, jókedvű délutáni körökre képzelték el, hanem estére, szürkületre, valós forgalomba is. A netes tesztekben többen is megemlítik, hogy a fények és a láthatósági rendszer a kategórián belül korrekt, és ez különösen jó hír, mert a roller erejéhez és tempójához tényleg illik, hogy ne csak menni, hanem kommunikálni is tudjon a forgalom felé. Ez nem valami felesleges csicsa, hanem a mindennapi biztonság egyik legfontosabb nyelve. És jó látni, hogy az L1 ezt nem kezelte mellékesen.

Zárás – az Ausom L1 nem akar legenda lenni, csak meglepően kevés ponton ad okot a magyarázkodásra

Az Ausom L1-ben számomra az a legjobb, hogy nem egyetlen nagy dobásból próbál identitást csinálni, hanem sok kisebb, de nagyon fontos döntésből. Az 800 wattos motor elég erős ahhoz, hogy ne érezd félkésznek. A 15,6 Ah-s akku elég nagy ahhoz, hogy ne kelljen folyton szorongani. A dupla tárcsafék és az E-ABS elég komoly ahhoz, hogy a tempóhoz biztonság is társuljon. A dupla lengőkaros futómű és a tubeless gumik elég jók ahhoz, hogy a város rosszabb modorát is le tudd nyelni. Az NFC-zár, a kijelző, a világítás, a széles deck és az állítható kormány együtt pedig elég átgondolt ahhoz, hogy az egész ne csak specifikációk halmaza legyen, hanem egy használható, szerethető, napi közlekedésre is vállalható jármű. Nem tökéletes, nem ultrakönnyű, nem ABE-s, nem a legfinomabb részletességű prémium modell, és nem is akarja elhitetni, hogy minden helyzetre ez a végső válasz. Ehelyett valami sokkal értékesebbet csinál: jó eséllyel kevesebbszer kényszerít majd arra, hogy mentegetned kelljen a saját rolleredet. És ebben a szegmensben ez már önmagában fél győzelem.