NEWTRAL LAPD

A NEWTRAL LAPD nem akar klasszikus íróasztal lenni, és pont ettől érdekes: nem lecseréli a rendes munkahelyet, hanem megpróbál értelmes teret vágni két világ közé, a rendes ergonómia és a lustább, kényelmesebb otthoni létezés közé.

Nem íróasztal, hanem állapot – és ezt az első percben el kell fogadni

A NEWTRAL LAPD-ról nagyon könnyű lenne leszedni a keresztvizet már pusztán a koncepció miatt. Székre szerelhető asztallap, levehető munkaállomás, kompatibilis a MagicH-BP és MagicH-BPro ergonomikus székekkel, állítható felületi szög, nagyjából 110 fontos, vagyis közel 50 kilós teherbírás – ez papíron egyszerre hangzik ötletesnek és enyhén gyanúsnak. Az ilyen termékeknél általában az a reflexem, hogy jó, biztos lesz rá pár látványos reklámfotó, valaki rátesz egy laptopot, egy kávét és egy nagyon boldog életérzést, aztán a valóságban az egész vagy nyeklik, vagy kényelmetlen, vagy egy hét után a falnak támasztva porosodik. A LAPD-nél viszont az volt az első meglepetésem, hogy a gyártói és kereskedői anyagok nem is nagyon akarják asztalként eladni a szó klasszikus értelmében. Sokkal inkább egyfajta székből kialakított személyes munkazónak írják le, amely játékhoz, filmezéshez, laptopozáshoz, tabletezéshez vagy lazább otthoni munkához készült, és még a monitor távolságára, szemmagasságra vonatkozó ergonómiai ajánlásokat is kiemelik, vagyis láthatóan nem véletlen dekorcuccnak szánják. A hivatalos és bolti leírások szerint a cél az, hogy a MagicH-BP vagy MagicH-BPro székekből egyfajta félig fekvő, mégis szervezett használati tér alakuljon ki, ahol a felület szöge is igazítható, a sima lap pedig könnyen tisztítható marad. Ebből nekem rögtön az jött le, hogy a NEWTRAL pontosan érti azt a mai otthoni helyzetet, amikor az ember már nem feltétlenül akar egész nap mereven az asztalnál ülni, de közben azt sem szeretné, hogy a munka teljesen átcsússzon a kanapés szétesésbe. És ez sokkal érdekesebb kiindulópont, mint elsőre hinnénk. :

A LAPD legnagyobb trükkje, hogy nem ígéri azt, hogy kivált egy rendes íróasztalt, hanem azt mondja: adok egy kontrolláltabb, kevésbé széteső zónát ott, ahol amúgy hajlamos lennél teljesen szétfolyni.

A kulcs nem maga a lap, hanem az, hogy milyen székre kerül – és itt válik értelmessé az egész

A NEWTRAL LAPD önmagában nem sokat mondana, ha nem lenne mögötte az a két kompatibilis szék, a MagicH-BP és a MagicH-BPro, amelyekre kifejezetten tervezték. És itt jön az a pont, ahol az egész termék sokkal értelmesebbé válik. A MagicH-BPro-ról szóló frissebb tesztekben és ismertetőkben rendre ugyanazok az elemek jönnek elő: a szék legfőbb erénye a szabadalmaztatott, automatikusan követő deréktámasz, a sok állítási lehetőség, a hosszabb otthoni üléshez vagy home office-hoz hangolt ergonómiai karakter, miközben kritikaként például a karfák kissé olcsóbb, könnyen elállítható jellegét is meg szokták említeni. Ez azért fontos, mert a LAPD értelme szerintem pontosan ott kezdődik, hogy egy eleve pihenésre és hosszabb ülőmunkára optimalizált székre épít rá még egy funkcionális réteget. Vagyis nem egy random gurulós székből akar csodát csinálni, hanem egy olyan alapból is erős komfortzónából, amelynek a nyak-, hát- és deréktámogatása már önmagában is komolyabb, mint egy átlagos irodai széké. Ha innen nézem, a LAPD már nem valami bizarr laptoptálca, hanem egy logikus kiegészítő. Mert egy jól tartó, dönthető, hosszabb időre is kényelmes széknél tényleg van értelme annak, hogy a képernyő és a felület is közelebb jöjjön a tested aktuális pozíciójához. A gyártó által kiemelt 55–61 cm-es monitor- vagy kijelzőtávolság-ajánlás sem légből kapott dolog, hanem klasszikus ergonómiai alapelv, és ha ezt egy állítható dőlésszögű lappal és egy jól megtámasztó székkel együtt nézem, akkor a koncepció hirtelen sokkal kevésbé bohókás, inkább célzottan modern lesz. Az én olvasatomban a LAPD azoknak szól, akiknek már van igényük a jobb ülésre, de a klasszikus asztalhoz kötött munkát szeretnék lazább, otthonibb pozícióba átfordítani. És igen, pontosan ez az a használati zóna, amit a legtöbb márka általában egyáltalán nem ért. :

A valódi kérdés: mennyire lehet ezen tényleg dolgozni, és mikor fordul át az egész túl kényelmes kompromisszumba

Nekem a LAPD kapcsán végig az járt a fejemben, hogy ez a termék valójában nem a „van-e rajta hely a laptopnak” kérdésen áll vagy bukik, hanem azon, hogy milyen típusú munkát és mennyi ideig akar rajta végezni az ember. Mert ha valaki azt várja, hogy ez majd kivált egy rendes, monitoros, billentyűzetes, huzamos, nyolcórás asztali munkakörnyezetet, akkor szerintem eleve rossz irányból közelít. A gyártói anyagok is inkább filmnézést, laptopozást, tabletet, telefont, lazább munkaállomássá alakítást hangsúlyoznak, nem pedig teljes értékű irodai hadállást. Számomra ebből az következik, hogy a LAPD igazi terepe a félmobil, félotthoni, félpihenős digitális élet, vagyis az a zóna, ahol épp válaszolsz levelekre, jegyzetelsz, meetinget nézel, Steam Decken vagy tableten pötyögsz, videót vágsz kisebb igazításokkal, vagy egyszerűen csak szeretnél valamit csinálni a gépen úgy, hogy közben nem egy konyhai széken görnyedsz. Itt nagyon is van értelme a megoldásnak. Ugyanakkor ez a fajta komfort könnyen lehet csapda is, ha valaki nem húzza meg magának a határt. A túl kényelmes munkapozíció ugyanis egy ponton túl hajlamos arra, hogy a fókusz rovására menjen. A RendeljKínait MagicH-BPro tesztjéből és más értékelésekből is az jött le, hogy maga a szék erős a komfortban, de bizonyos részein nem minden annyira prémium vagy betonbiztos, mint a sokkal drágább ergoszékeknél. Innen nézve a LAPD sem valami ipari komolyságú munkaállomás, hanem inkább egy nagyon okosan célzott kényelmi kiegészítő. Szerintem akkor működik jól, ha partnerként kezeled, nem vallásként. Ha tudod, hogy ez inkább „második munkahely” vagy „otthoni digitális lounge”, nem pedig az egyetlen professzionális setupod. És őszintén szólva ettől még sokkal szerethetőbb is. Mert legalább nem akar olyan szerepet eljátszani, amire nem való. :

Ez a cucc nem azt mondja, hogy mostantól ágyból dolgozz örökké, hanem azt, hogy legyen végre egy normálisabb átmenet az íróasztal és a szétesett otthoni heverés között.

Anyag, tisztíthatóság, hétköznapi használat – ezek a részletek döntik el, hogy egy hét után is akarod-e még

Az ilyen jellegű kiegészítőknél a nagy ötlet önmagában kevés. Az igazi próba mindig az, hogy milyen vele együtt élni. A Geekbuying és más kereskedői oldalak alapján a NEWTRAL LAPD egyik hangsúlyozott erénye a könnyen tisztítható, sima felület, ami elsőre apróságnak tűnik, de szerintem nagyon nem az. Egy ilyen lapra ugyanis nem csak laptop kerül. Oda kerül kávé, morzsa, toll, telefon, tablet, gamepad, néha egy tál kaja is, mert az ember otthon van, és otthon hajlamos túl hamar összemosni a munkát a létezéssel. Ha a felület ilyenkor macerás, kényes vagy hamar ocsmánnyá válik, az egész termék gyorsan elveszíti a varázsát. A 2,7 kilós tömeg nekem megint csak azt sugallja, hogy a LAPD nem valami papírvékony, ideges, minden érintéstől megroppanó táblácska, hanem már legalább annyira van benne anyag, hogy ne kelljen félteni attól, ha az ember valóban használja. A majdnem 50 kilós teherbírás persze nyilván nem arra való, hogy ráülj vagy miniíróasztalként ráparkolj mindent, amit a szobában találsz, de arra igen, hogy az ember ne érezze törékeny dísztárgynak. És ez nagyon fontos. Mert az otthoni kényelmi kiegészítők ott szoktak elbukni, hogy papíron kényelmesek, a valóságban viszont folyamatosan félteni kell őket. A LAPD ezzel szemben inkább azt az érzést kelti, hogy be van árazva a hétköznapi használat. Nekem különösen az tetszik a koncepcióban, hogy a munkán túl szórakoztatóközpontként is vállaltan pozicionálják. Ez egyfelől marketing, másfelől viszont őszinte beismerése annak, hogy az ilyen lapot az emberek úgyis használni fogják filmezéshez, játékhoz, tablethez, streamnézéshez, és ettől még nem lesz komolytalanabb. Sőt, szerintem pont attól lesz életszerűbb. Az otthoni bútor-kiegészítőknél mindig azt szeretem, ha nem erőltetnek mesterséges határokat, hanem megengedik, hogy a tárgy a valódi életben is úgy működjön, ahogy az ember használni akarja. A LAPD ebből a szempontból meglepően modern gondolat. :

Kinek szól valójában – és mikor lesz belőle fölösleges kütyü

A NEWTRAL LAPD szerintem egy nagyon pontosan behatárolható felhasználónak szól. Nem mindenkinek. Nem annak, aki napi nyolc-tíz órát tölt nagy monitorok, külső billentyűzet, egér és teljes értékű munkafolyamat mellett, és nem is annak, aki amúgy sem szeret széken dolgozni. Ez a kiegészítő sokkal inkább annak való, aki már amúgy is megvette vagy kinézte a MagicH-BP vagy MagicH-BPro széket, szereti a hosszabb, kényelmesebb ülőpozíciót, és van az életében egy csomó olyan félmunka-félszórakozás pillanat, ahol a klasszikus íróasztal túl merev, a kanapé viszont túl szétesett. Home office-osoknak másodlagos állomásnak, gamereknek és tartalomfogyasztóknak lazább setupnak, esti laptopozáshoz, tabletes munkához, olvasáshoz, streamnézéshez vagy kisebb adminisztrációs feladatokhoz szerintem kifejezetten jó ötlet lehet. Viszont ha valaki csak azért venné meg, mert jól néz ki a termékfotón, de nincs mögötte valós, napi használati szokás, akkor gyorsan a „miért is vettem ezt?” kategóriába csúszhat. Az ilyen kiegészítők ugyanis vagy nagyon pontosan beleülnek az ember életébe, vagy teljesen fölöslegessé válnak. A LAPD-nél az a jó, hogy elég világos, melyik táborba tartozol. Nem próbálja meg mindenkire ráerőltetni magát. Ez szerintem ritka tisztességes hozzáállás. És pont ezért tudok róla jobb szívvel írni, mint sok olyan termékről, amelyik univerzális megoldásnak akar látszani, miközben a valóságban csak még egy tárgyat ad a lakásba. A LAPD akkor jó, ha van helye a szokásaid között. Ha nincs, akkor túl drága ötlet marad. Ha van, akkor viszont meglepően gyorsan nélkülözhetetlen komforteszközzé tud válni. :

Zárás – nem forradalom, hanem egy meglepően jól célzott válasz arra, hogy már rég nem úgy dolgozunk és pihenünk, mint régen

A NEWTRAL LAPD számomra azért lett érdekes termék, mert nem akar többnek látszani annál, ami. Nem akar teljes értékű íróasztal lenni, nem akar ergonomiai messiásként fellépni, és nem akarja azt hazudni, hogy innentől minden digitális tevékenység kényelmesebb lesz. Ehelyett csinál valami sokkal okosabbat. Felismeri, hogy az otthoni munka, játék, filmnézés, laptopozás és általános képernyőbámulás ma már rég nem fér bele a klasszikus „szék az asztalnál” modellbe, és erre ad egy célzott, kompatibilitásra épülő, kényelmes, valamennyire ergonómiai logikával átgondolt választ. A MagicH-BP és MagicH-BPro székekkel együtt értelmezve a LAPD szerintem nem hóbort, hanem egy nagyon is korszerű ötlet. Nem mindenkinek, de annak a körnek, akinek szól, meglepően pontosan. Én legalábbis sokkal több értelmet látok benne, mint amit elsőre gondoltam. És az ilyen termékekből van a legkevesebb: amelyekről eleinte azt hiszed, hogy túl specifikusak, aztán rájössz, hogy valójában csak végre pontosan tudják, kiknek készültek. :