A Mecpow HS PETG első ránézésre nem az a fajta filament, amit az ember azért vesz le a polcról, mert ipari brutalitást vár tőle. Nem egy szénszálas, komoran funkcionális anyag, nem az a műhelyszagú tekercs, amitől rögtön fogaskerék, konzol vagy valami gépház jut eszembe. Ez inkább az a fajta PETG, amelyik már a dobon azt üzeni, hogy itt a látvány legalább annyira fontos, mint a mechanikai használhatóság. A Mecpow saját leírása szerint ez a széria 1,75 mm-es, ±0,02 mm-es tűréssel készül, 230–250 °C-os fúvókahőmérsékletet, 60–80 °C-os tárgyasztalt kér, és 30-tól egészen 600 mm/s-ig vállal nyomtatási sebességet, ami tipikus „high speed” kommunikáció, de a valós jelentősége szerintem nem is önmagában ez a számháború, hanem az, hogy a gyártó egyértelműen a modern, gyors CoreXY és felpörgött bedslinger gépek világára lő vele. A hivatalos oldalak és a kereskedői adatlapok emellett azt hangsúlyozzák, hogy a tekercselés automatizált, majd kézzel ellenőrzött, vákuumcsomagolt, és a sorozat egyik fő vonzereje a transzparens, színátmenetes, fényes felület, ami dekoratív tárgyaknál, lámpabúráknál, kijelzőelemeknél vagy bármilyen „nézd már, ez mennyire jól fogja a fényt” típusú projektnél jöhet igazán elő. És itt rögtön éreztem, hogy ezt az anyagot nem szabad sima specifikációként nézni. Mert a Mecpow HS PETG nem ott akar nyerni, ahol a legkeményebb műszaki filamentek, hanem ott, ahol egy nyomatnak hangulata, mélysége és vizuális jelenléte lesz. Ugyanakkor a PETG természetéből fakadóan nem egy problémamentes műfaj: a Bambu Lab PETG útmutatója külön kiemeli, hogy a PETG hajlamos a nedvességfelvételre, stringingra és felületi hibákra, az Anycubic átlátszó PETG tippjei pedig egyenesen azt mondják, hogy a jó áttetsző végeredményhez szárítás és gondos paraméterezés kell. Vagyis már az első pillanatban világos, hogy ez nem az a filament, amit csak behajítok a gépbe, és majd lesz valami. Ez az a tekercs, amelyikből nagyon szép dolgok jöhetnek ki, de csak akkor, ha az ember nem akarja fél kézzel, rutintalanságból lehozni a projektet. :
Mecpow HS PETG
a színátmenetes filament, ami nem a nyers erővel hódít, hanem azzal, ahogy a fényt és a felületet játssza ki egymás ellen
Olyan filamentcsomag, amit nem a legelső tekercsnek vennék meg, hanem annak, amikor az ember már tudja, mit akar a PETG-től, és végre nem csak nyomtatni akar, hanem látványt is építeni.
- A Mecpow HS PETG legnagyobb erénye a látványos, áttetsző színátmenet, amely nem giccses, hanem kifejezetten mély és jól fotózható hatást adhat a megfelelő modelleken. A PETG alapanyag miatt a csomag nem csak dekorációra alkalmas, hanem funkcionálisabb, kültérre is vállalható tárgyaknál is képben marad. A hivatalos specifikáció alapján modern, gyors gépeken is használható, a vákuumcsomagolás és a szárítószer pedig legalább papíron komolyan veszi a nedvesség kérdését. :
- Ez továbbra is PETG, vagyis a nedvesség, a stringing, a nozzle körüli szennyeződés és a finomhangolás kérdése itt is valós. Az áttetsző, fényes felület miatt a hibák még látványosabban tudnak kijönni, mint egy sima egyszínű anyagnál. A 600 mm/s felirat jól hangzik, de a legszebb végeredményhez valószínűleg nem a maximális tempó lesz a legjobb barát. :
A Mecpow HS PETG első ránézésre nem az a fajta filament, amit az ember azért vesz le a polcról, mert ipari brutalitást vár tőle. Nem egy szénszálas, komoran funkcionális anyag, nem az a műhelyszagú tekercs, amitől rögtön fogaskerék, konzol vagy valami gépház jut eszembe. Ez inkább az a fajta PETG, amelyik már a dobon azt üzeni, hogy itt a látvány legalább annyira fontos, mint a mechanikai használhatóság. A Mecpow saját leírása szerint ez a széria 1,75 mm-es, ±0,02 mm-es tűréssel készül, 230–250 °C-os fúvókahőmérsékletet, 60–80 °C-os tárgyasztalt kér, és 30-tól egészen 600 mm/s-ig vállal nyomtatási sebességet, ami tipikus „high speed” kommunikáció, de a valós jelentősége szerintem nem is önmagában ez a számháború, hanem az, hogy a gyártó egyértelműen a modern, gyors CoreXY és felpörgött bedslinger gépek világára lő vele. A hivatalos oldalak és a kereskedői adatlapok emellett azt hangsúlyozzák, hogy a tekercselés automatizált, majd kézzel ellenőrzött, vákuumcsomagolt, és a sorozat egyik fő vonzereje a transzparens, színátmenetes, fényes felület, ami dekoratív tárgyaknál, lámpabúráknál, kijelzőelemeknél vagy bármilyen „nézd már, ez mennyire jól fogja a fényt” típusú projektnél jöhet igazán elő. És itt rögtön éreztem, hogy ezt az anyagot nem szabad sima specifikációként nézni. Mert a Mecpow HS PETG nem ott akar nyerni, ahol a legkeményebb műszaki filamentek, hanem ott, ahol egy nyomatnak hangulata, mélysége és vizuális jelenléte lesz. Ugyanakkor a PETG természetéből fakadóan nem egy problémamentes műfaj: a Bambu Lab PETG útmutatója külön kiemeli, hogy a PETG hajlamos a nedvességfelvételre, stringingra és felületi hibákra, az Anycubic átlátszó PETG tippjei pedig egyenesen azt mondják, hogy a jó áttetsző végeredményhez szárítás és gondos paraméterezés kell. Vagyis már az első pillanatban világos, hogy ez nem az a filament, amit csak behajítok a gépbe, és majd lesz valami. Ez az a tekercs, amelyikből nagyon szép dolgok jöhetnek ki, de csak akkor, ha az ember nem akarja fél kézzel, rutintalanságból lehozni a projektet. :
A valódi trükkje nem a szín, hanem az, ahogy a színátmenet és az áttetszőség együtt elkezd dolgozni a modellen
A legtöbb színátmenetes filamentnél az a bajom, hogy a marketingfotókon nagyot szól, aztán a kész modellen csak annyi marad belőle, hogy „igen, itt más árnyalat lett a felső rész”. A Mecpow HS PETG-nél viszont pont az tűnik érdekesnek, hogy a színváltás nem önmagában akar attrakció lenni, hanem az áttetsző, fényes PETG-testen keresztül kap egyfajta mélységet. A gyártó ezt nyilván a maga megszokott reklámnyelvén írja körbe, de az ilyen transzparens-gradiens PETG anyagoknál ez tényleg valós karakterjegy: a Bambu Lab transzparens PETG útmutatója is arra fut ki, hogy az áttetsző modelleknél a fényjáték, a falvastagság és a rétegek közötti optikai viselkedés legalább olyan fontos, mint maga a nyers szín. Magyarul nem csak azt látom, hogy kékből lilába vált vagy narancsból fehérbe fut át az anyag, hanem azt is, hogy a modell fala, íve, belső kitöltése, rétegképe hogyan „fogja meg” ezt a színt. És ettől lesz a Mecpow-féle HS PETG sokkal izgalmasabb egy sima egyszínű PETG-nél. Az ilyen filamentet én fejben eleve nem funkcionális adapterekhez vagy szerelőfülekhez társítom, hanem olyan tárgyakhoz, amiknek jól áll a látvány: lámpatestek, diffúzorok, vázák, dekorobjektek, cosplay-kiegészítők, áttetsző panelek, szervezők, díszburkolatok. Ráadásul a Mecpow saját oldala és más adatlapok is hangsúlyozzák, hogy a PETG alapanyag miatt ez nem csak mutatós, hanem vízállóság, vegyszerállóság és kültéri használhatóság felé is elmozdul a PLA-hoz képest, vagyis nem egy sértődős vitrinalakó anyagról van szó. Itt van az a pont, ahol nekem a Mecpow HS PETG karaktere igazán összeáll: nem az a fajta szép filament, ami kényes és haszontalan, hanem az a fajta, ami akkor is mutat valamit, ha közben még tárgyként is akar létezni. Ez fontos különbség. Nem minden dekoratív anyag tudja ezt. És a 3D nyomtatásban pont az ilyen félúton egyensúlyozó filamentek a legérdekesebbek, mert nem kényszerítenek arra, hogy eldöntsem, eszközt vagy látványelemet akarok nyomtatni. :
A Mecpow HS PETG nem azért fog meg, mert harsány. Hanem azért, mert a fényes, áttetsző felület és a lassan vándorló szín együtt olyan hatást ad, amit egy sima tekercs egyszerűen nem tud.
A high-speed címke jól hangzik, de ezt a filamentet nem szabad úgy kezelni, mintha a sebesség volna az egyetlen értelme
A 30–600 mm/s nagyon szépen fest adatlapban, ezt el kell ismerni. Oda lehet írni nagy betűkkel, lehet vele villogni, és a mai 3D nyomtatós piacon ez már fél marketingkampány. Csakhogy a PETG, főleg az áttetsző PETG, nem az az anyag, amelyik vakon hálás lesz azért, mert agyonverem sebességgel. A gyártó persze ezt a Mecpow HS PETG-nél is hangsúlyozza, a kereskedői oldalak ugyanezt viszik tovább, és valóban: a mai nagyáramlású hotendekkel, korrekt hűtéssel és jól belőtt profillal egy ilyen anyag sokkal gyorsabban használható, mint a régebbi PETG-k többsége. De közben a PETG-hez kapcsolódó gyakorlati útmutatók rendre arra figyelmeztetnek, hogy az anyag stringingolhat, nedvességet szívhat, felületi hibákat dobhat, és az áttetsző minőséghez különösen érzékeny lehet a slicerprofilra. A Bambu Lab wiki szerint, ha egy PETG anyagnál nyúlós, szőrös vagy csúnyán felületes eredményt kapok, akkor a szárítás és a sebesség visszavétele rögtön az első javítási pontok között van. Az Anycubic transzparens PETG útmutatója pedig konkrétan a szárítást emeli ki, és az ilyen anyagoknál ez nem üres okoskodás, hanem a végeredmény egyik kulcsa. Én ezért a Mecpow HS PETG-t fejben nem úgy kezelem, mint „PETG, amit bármeddig fel lehet hajszolni”, hanem inkább úgy, mint PETG, ami képes együtt élni a modern gyors gépekkel, de csak addig, amíg a látványt nem áldozom fel a nyers tempó oltárán. Ha valaki kizárólag a 600 mm/s felirat miatt csap le rá, könnyen csalódhat. Ha viszont úgy nézi, hogy ez egy látványos, áttetsző, színátmenetes PETG, amelyből kellő odafigyeléssel gyorsan is lehet vállalható minőséget kihozni, akkor szerintem sokkal közelebb kerül az igazsághoz. Ez a filament számomra inkább azt jelenti, hogy van mozgástér, nem azt, hogy kötelességem végig padlógázon használni. És ebben van valami felszabadító. Nem a gép diktál, hanem én döntöm el, hol akarom elengedni a tempót, és hol akarom inkább kisimítani a felületet. :
PETG-ből van, és ez egyszerre áldás meg a szokásos, kissé ragacsos kereszt
A PETG-t én mindig egyfajta kompromisszumkirálynak tartottam. Nem olyan egyszerű, mint a PLA, de nem is olyan idegesítően körülményes, mint amikor valaki rögtön a nehezebb ipari anyagokkal akar hősködni. A Mecpow HS PETG ebbe a hagyományba illeszkedik, csak közben ráhúz egy dekoratív, áttetsző, színátmenetes kabátot. Ez jó hír, mert a PETG előnyei valósak: a Mecpow több saját termékoldalán is ugyanaz a kép rajzolódik ki, vagyis jó szívósság, korrekt vegyszerállóság, kültérre is vállalható viselkedés, fényesebb felület, funkcionális és dekoratív használat közti átjárás. A gond csak az, hogy a PETG minden erénye mellé odacsomagolja a maga kis bosszantó csomagját is. A hygroszkóposság, az oozing, a stringing és a fúvóka környékén felhalmozódó maradványok nem valami fórumról összekukázott városi legendák, hanem rendszeresen visszatérő, dokumentált sajátosságok. A Prusa tudásbázisa például arra is figyelmeztet, hogy a PET-G hajlamos vékony réteget képezni a fúvókán, ami később stringingot okozhat, ha az ember nem figyel eléggé a nozzle tisztaságára. Ez azért lényeges, mert a Mecpow HS PETG-nél a látvány a fő attrakciók között van, és egy áttetsző, színátmenetes anyagnál a felületi hibák sokkal látványosabban tudnak fájni, mint egy sima fekete funkcionális nyomatnál. Egy fekete konzolon egy kis szösz vagy mikrohúzás még csak-csak elfér. Egy transzparens, fényben játszó dekorpanelen viszont már rögtön ordít. Vagyis ezzel a filamenttel nem csak azt kell tudni, hogy milyen színű, hanem azt is, hogy milyen higiéniát és fegyelmet kíván a géptől. Aki ezt megadja neki, azt bőven megjutalmazhatja. Aki viszont úgy áll hozzá, mint egy felturbózott PLA-hoz, annak könnyen megmutatja a kevésbé kedves oldalát. És ez nekem valahol még szimpatikus is. Olyan, mint egy régi sportkocsi a magazinokból: nem azért szerethető, mert mindent elnéz, hanem mert ha rendesen bánnak vele, akkor cserébe egészen különleges dolgot tud. :
A színek itt tényleg nem csak dísznek vannak, és ez a nyolctekercses csomagban még jobban kijön
Az, hogy ez a csomag nyolc különböző, áttetsző, színátmenetes tekercset ad össze egy 8 kg-os szettbe, szerintem sokkal nagyobb dolog, mint elsőre hangzik. Egy-egy díszesebb filamentnél mindig ott van az a klasszikus belső vita, hogy jó, szép, de vajon tényleg kihasználom-e, vagy csak ott fog állni a polcon, mint egy túl drága bor, amit sajnálok felbontani. Itt viszont a sokféle kombináció – rózsaszín-fehér, kék-lila, indigó-fehér, kék-zöld, narancs-fehér, kék-fehér, rózsaszín-sárga, zöld-lila – pont azt a fajta játékteret nyitja meg, amitől az ember kedvet kap tényleg kísérletezni. Nem egyetlen „különleges alkalmas” tekercsről beszélünk, hanem egy komplett palettáról, amiből már lehet tudatosan válogatni projekthez, tárgytípushoz, fényhez, hangulathoz. Az ilyen filamenteknél ráadásul a nyomtatott tárgy geometriája és magassága különösen sokat számít, mert a színátmenet nem festékként kerül rá a felületre, hanem a nyomtatás tengelyében vándorol végig rajta. Emiatt a Mecpow HS PETG nem csak anyag, hanem részben kompozíciós döntés is: milyen magas legyen a modell, hol fusson át a szín, milyen falvastagsággal jön ki a legszebb áttetsző hatás, mekkora legyen a külső felület, mennyire engedjem át rajta a fényt. Ez az a pont, ahol a nyomtatás kicsit közelebb kerül a tárgytervezéshez, és távolabb megy attól az egyszerű „letöltöm-STL-kész” rutintól, ami sok hobbigépnél egy idő után beül. Nekem itt lett igazán szimpatikus ez a Mecpow-csomag. Mert nem csak egy technikai consumable-nek látszik, hanem valami olyasminek, ami új ötleteket provokál. Márpedig egy jó filament pontosan ezt csinálja: nem csak kiszolgál, hanem helyzetbe hoz. És ebben a HS PETG szett egész erősnek tűnik. :
A végső kép: ez nem univerzális mindenes, hanem egy karakteres, látványcentrikus PETG, amit annak kell megvenni, aki érti, mire jó
A Mecpow HS PETG-ről minél tovább gondolkodtam, annál kevésbé éreztem úgy, hogy ezt a szokásos „jó filament, szépen nyomtat, ajánlott” sablonokkal lehetne elintézni. Mert ez a tekercs szerintem nem azoknak való, akik a lehető legolcsóbb, legsemlegesebb, legkevésbé problémás anyagot keresik a mindennapi prototípusokra. Arra vannak más, szürkébb, prózaibb, hálásabb megoldások. A Mecpow HS PETG inkább annak szól, aki már tudja, hogy a PETG mit kér és mit ad, és most szeretne ebből a kategóriából valami látványosabbat, izgalmasabbat, fényre érzékenyebbet, esztétikailag gazdagabbat kihozni. Ez az anyag pont akkor tud szépet villanni, ha nem akarom letagadni a természetét. Szárítani kell? Igen. Figyelni kell a profilra? Igen. Nem biztos, hogy minden gépen elsőre hibátlan lesz? Igen. De amikor elkapja a fényt egy jól eltalált, áttetsző, színátmenetes PETG-nyomat, akkor nagyon nehéz úgy tenni, mintha ez csak egy újabb tekercs volna a sok közül. Szerintem a Mecpow itt jól érezte meg, hogy a mai asztali 3D nyomtatás már nem csak funkcionalitásról szól. Az emberek egyre gyakrabban akarnak olyan tárgyakat nyomtatni, amelyek használhatók, de közben szépek is, vagy legalábbis van bennük valami olyan optikai trükk, amitől nem tűnnek nyers prototípusnak. Ebben a szerepben a HS PETG sorozat kifejezetten erősnek látszik. Nem hibátlan csodafegyver, nem is annak kell nézni. De karaktere van. És a filamentek világában ez sokkal többet ér, mint az adatlap végére odabiggyesztett újabb hangzatos jelző. :
Videók
Galéria
