ANBERNIC RG406V

A vertikális kialakítás reneszánsza és a fizikai valóság

A formátum, ami egykoron letarolta a világot, most brutális szteroidkúrán esett át. A klasszikus, függőleges elrendezésű kézikonzolok piaca mindig is egyfajta nosztalgikus menedék volt azoknak, akik a kilencvenes évek elején a szürke téglán, a legelső Game Boyon nevelkedtek, de az Anbernic az RG406V-vel végleg bebizonyította, hogy ez a dizájn nem csupán a múltidézésről szólhat. Amikor először kivettem a dobozból a szürke tesztkészüléket, azonnal mellbe vágott a súlya; a 289 grammos tömeg egyértelműen jelzi, hogy itt már régen nem egy bazári, üres műanyag játékszerről beszélünk, hanem egy komoly hardverről, ami tekintélyt parancsol a tenyérben. Az illesztések hajszálpontosak, a készülékház egyáltalán nem recseg vagy ropog, a textúrázott hátlap pedig meglepően biztos fogást nyújt még egy hosszabb, izzasztóbb játékmenet során is.

A vizuális élmény igazi központja azonban az a 4 hüvelykes IPS érintőkijelző, ami az OCA teljes laminálásnak köszönhetően szó szerint az üveg legszélére tolja a pixeleket, megszüntetve azt a zavaró távolságot a panel és az ujjunk között, amit az olcsóbb gépeknél oly sokszor el kell viselnünk. A 960x720-as felbontás ezen a méreten szinte nevetségesen éles képet ad, a 4:3-as képarány pedig továbbra is a Szent Grál, ha a klasszikus, dobozos tévékre tervezett címekről van szó. A fényerő bőségesen elegendő ahhoz, hogy a reggeli kávé mellett, a napfényes teraszon is gond nélkül láss mindent, a betekintési szögek pedig tökéletesek.

• Az érintőképernyő reszponzivitása hibátlan, ami az Android 13 operációs rendszer menüiben való navigálást hihetetlenül kényelmessé teszi a hagyományos gombos lapozgatás helyett.
• A kijelző mérete és aránya a GameCube és a PS2 játékoknál egyaránt minimalizálja a fekete sávokat, így maximálisan kihasználhatjuk a rendelkezésre álló felületet.
• Az elődmodellhez (RG405V) képest a színek sokkal telítettebbek, a kontrasztarány pedig érezhetően javult, ami a komorabb, sötétebb hangulatú címeknél hatalmas előnyt jelent.

„Egy jó kijelző elviszi a hátán a leggyengébb hardvert is, de amikor a tökéletes képarány találkozik az ehhez illő nyers erővel, ott születik meg az a bizonyos flow-élmény, ami miatt hajnalig nyomkodjuk a gépet.”

A vertikális kialakítás persze magával hozza a műfaj sajátosságait is: a két analóg kar alulra zsúfolása miatt a modern, intenzív kamera- és mozgásvezérlést igénylő játékoknál egy idő után kényelmetlenné válhat a fogás. Ugyanakkor a D-pad és a fizikai akciógombok elhelyezése annyira természetes és kézreálló, hogy a klasszikus platformerek vagy verekedős játékok nyúzása közben egy pillanatra sem éreztem azt, hogy a hardver akadályozna a teljesítményben. Az RG406V nem kér elnézést a formájáért, inkább büszkén vállalja, és a saját játékszabályai szerint kényszerít arra, hogy újraértelmezd, hogyan is kell fogni egy igazi kézikonzolt.

Az asztali konzolok korszaka a zsebünkben landolt

A motorháztető alatt megbújó Unisoc Tiger T820 processzor és a 8 GB LPDDR4X memória párosa már egy teljesen más ligában játszik, mint amit az elmúlt években a hordozható retró gépektől megszokhattunk. Felejtsük el a Super Nintendo vagy a Game Boy Advance szintű elvárásokat; ezeket a platformokat az RG406V gyakorlatilag alapjáraton, mosolyogva futtatja, anélkül, hogy egyetlen megahertznyi extra erőt is mozgósítania kellene. A valódi tesztpadot és az igazi izzadtságszagú próbát a hatodik generáció, azaz a PlayStation 2, a Nintendo Wii és a GameCube jelenti, és a legszebb az egészben, hogy a gép itt sem vérzik el, sőt, kifejezetten elemében van.

A hardver nyers ereje lehetővé teszi, hogy a PS2 katalógusának jelentős részét ne csupán az eredeti felbontáson, hanem az említett 1.5-szeres felskálázással élvezzük, ami a 4 hüvelykes képernyőn olyan kristálytiszta, modern hatást kelt, mintha ezek a játékok tegnap jelentek volna meg. A God of War kombói vagy a Need for Speed éjszakai száguldozásai betonstabil framerate mellett pörögnek, amiért a beépített UFS 2.2-es belső tárhely sebessége is felel; a töltési idők radikálisan csökkentek, így a játékmenet sokkal folyamatosabb, ritmusosabb lett.

• A komplexebb, izmosabb hardvert igénylő 3DS címek a kettős képernyő okos szoftveres elrendezésével meglepően jól játszhatóak az érintőkijelzőnek hála.
• Az aktív hűtésrendszer (ventilátor és hőcső) gondoskodik róla, hogy a T820-as chip a több órás PS2-es maratonok alatt se kezdjen el thermal throttling miatt lassulni.
• A beépített Moonlight streaming funkció és az 5G-s Wi-Fi modul segítségével a komolyabb PC-s címeinket is gond nélkül, minimális késleltetéssel streamelhetjük a kanapén fetrengve.

Az Android 13 operációs rendszer jelenléte egyszerre áldás és egy apró átok is; bár végtelen szabadságot ad a testreszabásban, az emulátorok finomhangolásában és a Google Play Áruházhoz való hozzáférésben, kezdetben igényel némi türelmet, amíg a felhasználó minden gombot, mappát és frontendet a saját szájíze szerint beállít. A 128 GB-os belső tárhely mellett a csomagban érkező 256 GB-os, több mint 9000 játékot tartalmazó TF kártya persze egy azonnali „plug-and-play” érzést biztosít a türelmetlenebb gamereknek, de a rendszer igazi mélységeit és erejét csak az fogja megtapasztalni, aki veszi a fáradtságot, és maga konfigurálja fel a kedvenc emulátorait. A hűtőventilátor zúgása terhelés alatt jelen van ugyan, de a beépített kettős sztereó hangszórók tiszta és erőteljes hangzása simán elnyomja az alapzajt, így az atmoszféra egy pillanatra sem sérül.

Irányítás kompromisszumok nélkül és az apró extrák

Egy hordozható konzol hiába rendelkezik a világ legerősebb processzorával, ha az irányítás frusztráló és pontatlan, az egész élmény azonnal a kukában landol. Az Anbernic ezen a téren szerencsére semmit sem bízott a véletlenre, és a kategória jelenlegi csúcsát jelentő 3D Hall-szenzoros analóg karokat szerelte a gépbe. Ez a mágneses technológia nem csupán a rettegett stick driftet küldi végleg nyugdíjba, hanem egy olyan vajpuhán mozgó, rendkívül precíz beviteli módot biztosít, ami elengedhetetlen a finomabb kormányzást vagy a hajszálpontos célzást igénylő játékoknál.

A gombok nyomáspontja határozott, a klasszikus D-pad pedig az Anbernic eddigi talán legjobb munkája: a verekedős játékokban a negyedkőrös mozdulatok és a bonyolult kombók olyan természetességgel csúsznak ki a hüvelykujjunk alól, mintha mindig is ezt a gépet használtuk volna. Bár az analóg karok köré épített 16 millió színű, teljesen testreszabható RGB világítás első blikkre egy felesleges, bazári funkciónak tűnhet a specifikációs listán, egy sötét szobában játszva kifejezetten ad egyfajta modern, cyberpunk atmoszférát a retró élményhez, a fényereje pedig kellően finomra hangolható, hogy ne süsse ki a szemünket.

„Az apró részletek, mint a tökéletesen súlyozott gombok, vagy a határozott, de nem kattogó D-pad mutatják meg igazán, hogy a gyártó hallgatott a rajongói visszajelzésekre, és hajlandó volt tanulni a korábbi generációk hibáiból.”

A gép energiaellátásáért egy masszív, 5500 mAh kapacitású lítium-polimer akkumulátor felel, ami a gyakorlatban is meglepően jól bírja a kiképzést. A gyártó által ígért 8 órás üzemidő a könnyebb, 16-bites játékoknál és közepes fényerőnél teljesen reális, de még akkor is számolhatunk egy stabil 4-5 órányi folyamatos játékkal, ha a PS2 emulátort nyúzzuk maximális teljesítményen. A Type-C porton keresztüli 1080p-s videókimenet pedig egy zseniális húzás: egyetlen mozdulattal a tévére köthetjük a masinát, ráakasztunk egy Bluetooth 5.0-s kontrollert, és a hordozható kézikonzolunk azonnal egy teljes értékű asztali szórakoztatóközponttá alakul át. A beépített hattengelyes giroszkóp és a rezgőmotor már csak hab a tortán, teljessé téve azt a prémium érzést, amit az RG406V minden egyes percében sugároz magából.

Galéria