Tronsmart OpenFly 2 Pro

A fülhallgatók evolúciója az elmúlt évtizedben leginkább egy perverz anatómiai kísérletre hasonlított, ahol a gyártók elkeseredetten azon versenyeztek, ki tudja minél mélyebbre és légmentesebben bepréselni a szilikonharangokat az agyunkig. Sokan élvezik az ebből fakadó teljes izolációt, azt a süketszoba-érzést, amivel kizárhatják a tömegközlekedés zaját vagy az utcai káoszt, de valljuk be őszintén: a valódi, lüktető, kiszámíthatatlan életben ez a fajta digitális buborék sokszor inkább életveszélyes, mint hasznos. Egy hátulról érkezett, lendületben lévő biciklis futár, vagy egy közeledő elektromos autó hangja pontosan olyan információ, amiről nem akarunk lemaradni a legújabb doom metal album vagy egy feszült gamer podcast hallgatása közben. Erre jön még rá az a rideg tény, hogy a többórás fülbedugós használat előbb-utóbb olyan kellemetlen feszülést és izzadságos irritációt okoz, amitől az ember legszívesebben kitépné a cuccot a fejéből. Pontosan ezen a ponton lép be a képbe a nyitott dizájn, az úgynevezett open-ear kategória, aminek a Tronsmart a legújabb dobásával, az OpenFly 2 Próval próbál új, elérhető lendületet adni. Ez az a koncepció, ahol a hangszóró nem erőszakolja meg a hallójáratodat, hanem diszkréten, elegánsan lebeg a füled előtt, biztosítva a szellőzést és a külvilág érzékelését. Kíváncsi voltam, hogy a meglepően baráti árkategóriában mennyire lehet életképes és élvezhető egy ilyen, alapvetően precíz és drága technológiát igénylő hangzási megoldás.

Nyitott fül, szabad elme és kőkemény ergonómia

A hardver fizikai valósága az első találkozásnál rögtön egy combos pozitív csalódás, pedig a tesztasztalomon már rengeteg túlárazott, sorjás, kopogós műanyag kacat landolt az évek során. A töltőtok ugyan egy picit ducibb a megszokott, kavics formájú vetélytársaknál – egészen pontosan 7,5 x 6 centiméteres és 2,5 centi vastag –, de szerencsére egy normális szabású farmerzsebben még komolyabb feszengés nélkül elfér anélkül, hogy furcsa dudorokat képezne a lábadon. Maguk a fülhallgatók viszont egyértelműen a mérnöki bravúr kategóriába tartoznak: a mindössze 8,8 grammos súlyukkal a felhelyezés után szinte teljesen a semmibe vesznek. A burkolat kellemesen lágy, puha gumírozott felületet kapott, ami nemcsak a tapintást teszi prémiummá, de a masszív, sportolás vagy futás közbeni durvább rázkódásoknál sem dörzsöli ki, és nem irritálja az érzékeny bőrt. Hatalmas, virtuális piros pont jár a tervezőknek, amiért az ergonómia kialakításánál tudatosan gondoltak a szemüveges játékosokra és hétköznapi felhasználókra is; a fülkampó okosan kiképzett íve egyáltalán nem akad össze a vastagabb keretekkel sem, így a tízórás, megszakítás nélküli viselés sem okoz nyomáspontokat vagy idegesítő lüktető fájdalmat a füled mögött. A zárt hallójáratból fakadó állandó higiéniai problémákat – a megnövekedett fülzsír-termelést, a folyamatos fülledtséget és az elszaporodó baktériumokat – pedig egyetlen laza mozdulattal a múltba száműzi, hiszen a levegő szabadon áramlik, pontosan mintha egy kényelmes, miniatűr hangszórót erősítettél volna a fejed mellé. Az érintésvezérlés érzékenysége ráadásul milliméterre pontosan azon a sweet spoton mozog, amit mindig is vártunk: nem fogod véletlenül léptetni a zenét, amikor csak megigazítod a hajadat, de azonnal és stabilan reagál a határozott ujjmozdulatokra. Egy okos, saját dedikált alkalmazáson keresztül pedig az összes gombfunkció szabadon testreszabható, ami ezen az árszinten egyenesen kivételes, ritkán látott luxusnak számít.

Az abTube varázslat és a basszus illúziója

Az open-ear technológia rákfenéje, az a bizonyos örökös Achilles-sarok mindig is a basszus kérdése volt; a levegőben, a nyílt térben elszökő mélyhangokat ugyanis nettó fizikai képtelenség úgy átadni a hallószerveknek, mint amikor egy zárt dugó kegyetlenül pumpálja a nyomást egyenesen a dobhártyádra. A Tronsmart mérnökei azonban nem estek kétségbe, hanem bevetettek egy masszív, 12 milliméteres bioanyagú membránt, és ráeresztették a házon belül reszelt SoundPulse technológiát, hogy a hardver a maximálisat tudja kihozni a nyitott térből. Az eredmény a gyakorlatban? Nyilvánvalóan nem fogja lerobbantani a fejedről a hajat egy betonkemény drum and bass vagy techno szettnél, és felesleges olyan sűrű, gyomorig hatoló sub-basszust várni tőle, mint egy több tízezres stúdiófejhallgatótól. Viszont amit a középtartományban és a tiszta énekhangok megszólaltatásánál művel, az egyenesen pazar: a vokálok nagyon részletgazdagon, meleg és természetes tónusban szólalnak meg, a hangszerek pedig gyönyörűen, elkülönülve szétválnak a virtuális térben. Ha pedig rájössz az eszköz apró trükkjére, és a pozícionálással egy kicsit játszva fizikailag közelebb tolod a hangszórót a hallójáratod bejáratához, a mélyek azonnal egy brutális, jól érezhető löketet kapnak.

Itt jön képbe a zseniális, abTube névre keresztelt technológia is, amely célzottan, rendkívül precízen irányítja a hanghullámokat egyenesen a füledbe, így annak ellenére, hogy nyitott a rendszer, a melletted ülő a metrón vagy az irodában legfeljebb csak egy alig hallható, távoli susmogást fog érzékelni a te privát zenei élményedből.

A telefonálás minősége pedig rezzenéstelen arccal hozza a ma már kötelezően elvárt szintet: a négy beépített mikrofonnal és az AI zajcsökkentő algoritmussal megtámogatott okos rendszer simán kiszűri a pesti forgalom vagy a szeles utca alapzaját, így a vonal másik végén lévő partnered nem fogja azt hinni, hogy egy hurrikán közepéből próbálsz éppen életjelet adni magadról. A dedikált applikáción keresztül ráadásul teljesen személyre szabhatod a hangzást az EQ segítségével, így a szépen kiegyensúlyozott Tronsmart Signature alapbeállítás mellett könnyedén rátolhatsz a cuccra egy combosabb Extra Bass módot, ha épp az utcán sétálva egy kis extra lüktetésre vágysz.

Egész napos flow és a szabadság ára

Egy modern eszköznél, amely arra hivatott, hogy a napod minden egyes percében diszkrét, de határozottan hasznos társad legyen, az üzemidő mindennél kritikusabb, döntő faktorrá válik. Hiába ugyanis a világ legjobb, legtisztább hangzása, ha a kütyü egy hosszabb podcast kellős közepén minden előzetes figyelmeztetés nélkül feladja a harcot. A hivatalos papírforma szerint az OpenFly 2 Pro a beépített telepeivel tíz órányi folyamatos zenehallgatást ígér, amit a méretesebb töltőtok erejével egy egészen impresszív, 40 órás brutális értékké lehet hizlalni. A rideg, hétköznapi valóságban, masszív, 50-60%-os hangerőn hajtva – ami bőségesen, kompromisszummentesen elég egy zajosabb utcai sétához vagy egy laza kerékpározáshoz – olyan kőkemény 8-10 óra körüli nettó üzemidőt sikerült kipréselnem belőle, ami bőven fedezi egy teljes munkanap, plusz a munkába járás teljes energiaigényét. Ez a szám gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy átlagos, normál felhasználó simán, aggodalom nélkül elvan vele egy teljes hétig anélkül, hogy vadul, kapkodva keresnie kellene a fali aljzatot és a Type-C kábelt. Az IPX5-ös vízállósági szabvány megléte pedig az a megnyugtató, kötelező védőháló, ami csendben garantálja, hogy egy izzasztó nyári edzés a konditeremben vagy egy váratlanul leszakadó őszi zápor sem fogja hazavágni a finom elektronikát. A Bluetooth 5.3 szabványt használó kapcsolat a tesztidőszak alatt végig atombiztosnak bizonyult; nem volt idegesítő akadozás, hirtelen eldobott vagy szakadozó jel, zárt térben akár 12-13 méteres távolságból, több masszív falon keresztül is stabilan tartotta a streaminget a telefonnal. A puszta tény, hogy ezt az innovatív, egészségmegőrző kialakítást, a személyre szabható okos szoftvert és a végtelenül megbízható hardvert nagyjából 15-17 ezer forint körüli, nevetségesen alacsony áron vágják az emberhez, egyenesen megmosolyogtatóvá teszi azokat a gigantikus márkákat, amelyek hajszálpontosan hasonló funkciókért rezzenéstelen arccal kérik el egy kisebb, használt videókártya árát. Ez nem csupán egy jól sikerült kínai próbálkozás, hanem egy kőkemény, ésszerű és racionális alternatíva a biztonságra, egészségre és persze maximális kényelemre vágyó játékosoknak és hétköznapi zenehallgatóknak egyaránt.