NEWTRAL MAGICH003 teszt

Az első hosszabb munkanap végén nem azt vettem észre, hogy mennyire kényelmesen ültem, hanem azt, hogy milyen feltűnően kevésszer jutott eszembe maga a szék, és ez az ergonómia világában sokkal nagyobb dicséret, mint bármilyen hangzatos marketingmondat.

Nem újabb „ergonomikusnak mondott” irodai szék, hanem egy olyan darab, ami tényleg egy problémára épül

Az irodai székekkel az a baj, hogy papíron már szinte mindent tudnak. Minden második modell ergonomikus, minden harmadik prémium, minden negyedik valami forradalmi támaszrendszert ígér, aztán a valóságban ott kötünk ki, hogy két hét múlva ugyanúgy mocorgunk, igazgatjuk a derekunkat, előrébb csúszunk az ülőlapon, hátrébb lökjük magunkat, és ösztönösen keressük azt a pózt, amiben végre nem érezzük magunkat összehajtogatott irodai tartozéknak. A NEWTRAL MAGICH003 abban más, hogy nem egyszerűen több állítóponttal próbálja megoldani ugyanazt a régi képletet, hanem a deréktámaszt teszi meg az egész szék lelki középpontjának. Ez elsőre jól hangzó mérnöki finomkodásnak tűnhet, de használat közben nagyon gyorsan kiderül, hogy itt tényleg erről szól a történet. Az automatikusan követő háttámla és az adaptív alsó háttámasz nem olyan extra, amit kipróbálsz, bólintasz egyet, majd elfelejted. Épp ellenkezőleg: ez az a pont, ahol a szék elkezdi megmagyarázni, miért nem volt elég jó a legtöbb statikus deréktámasz, amit eddig használtál. Mert a legtöbb szék azt várja, hogy te alkalmazkodj hozzá. Ülj úgy, ahogy neki jó. Dőlj úgy, ahogy neki kényelmes. Maradj nagyjából ugyanabban a testhelyzetben, és majd meghálálja. A MAGICH003 viszont inkább arra épít, hogy az ember ülés közben folyamatosan mikromozgásban van. Előrébb hajol, hátradől, kicsit kifordul, kicsit visszaérkezik. És ha a szék ezt nem követi le, akkor előbb-utóbb újra ugyanott vagy: egy jól beállított, de statikusan jó ülőalkalmatosságban, ami egy élő testhez képest még mindig túl merev. A NEWTRAL-nál ez az első benyomástól kezdve érződik. Nem azzal próbál imponálni, hogy mennyi mindent lehet rajta állítani, hanem azzal, hogy a legfontosabb részen végre nem hagy magadra.

A jó ergonómia nem ott kezdődik, hogy mennyi kart tudsz meghúzni a széken, hanem ott, hogy a szék észreveszi-e, amikor már nem ugyanabban a pózban vagy.

Az automatikusan követő deréktámasz nem látványos trükk, hanem az a rész, ami után hirtelen gyanús lesz minden más szék

A MAGICH003 legérdekesebb része nyilván ez a bizonyos automatikus, mozgást követő deréktámasz, és őszintén szólva itt vártam a leginkább valami túlreklámozott félmegoldást. Az ilyen rendszereknél ugyanis könnyű nagyot mondani. Aztán amikor ténylegesen ráülsz, kiderül, hogy vagy túl puhán lebeg az egész, vagy túl agresszívan nyom, vagy egyszerűen csak papíron „adaptív”, a gyakorlatban meg semmi különöset nem érzel. A NEWTRAL esetében viszont az történt, hogy nem kellett keresnem a funkciót, mert nagyon hamar megmutatta magát. Nem harsányan, nem úgy, hogy állandóan magára vonja a figyelmet, hanem pont ellenkezőleg: úgy, hogy amikor előredőltem dolgozni, a hát alsó részén megmaradt az a támaszérzet, amit más székeknél ilyenkor elveszítesz. Ez az a pont, ahol általában szétesik az ergonómia ígérete. Mert ülő helyzetben, tankönyvszerű pózban sok szék tud jót mutatni. De amint közelebb húzódsz az asztalhoz, előredőlsz valamihez, vagy csak természetesen mozogsz, hirtelen a derekad ott marad magára. A MAGICH003 viszont ebben a mozgásban is partner marad. És ettől nem heroikusabbnak, hanem sokkal élhetőbbnek érződik. Ez az a fajta különbség, amit nehéz az első percben átadni, de egy hosszabb munkanap alatt nagyon gyorsan kiderül. Ráadásul az, hogy a támasz ereje állítható, megakadályozza, hogy a rendszer túlzottan „kioktassa” a testedet. Mert ez is gyakori baj az ergonomikusnak nevezett székeknél: egy ponton már nem támogatnak, hanem fegyelmeznek. A MAGICH003 inkább terel, mint kényszerít. Nekem ez sokkal jobban bejött, mint az a fajta militáns háttámla-logika, amitől úgy érzed magad, mintha egy gyógyászati segédeszköz tárgyalná újra veled a tartásodról alkotott elképzeléseidet. Itt van tartás, van jelenlét, van érzékelhető munka a háttérben, de közben az egésznek marad egy emberi ritmusa. És ez ritkább, mint kellene.

Az állíthatóság végre nem öncélú specifikációhalmozás, hanem valóban összeáll rendszerként

A másik nagy erénye ennek a széknek az, hogy az állíthatóság nem szétszórt funkciólista, hanem ténylegesen egybeállítható rendszer. A legtöbb irodai szék ott bukik el, hogy bár papíron rengeteg mindent lehet rajta állítani, a gyakorlatban ezek a pontok nem ugyanabba az irányba húznak. Kicsit emeled az ülést, de akkor már nem jó a karfa. Hátradöntöd a háttámlát, de a fejtámla ettől használhatatlanná válik. Előrébb húznád az ülőlapot, csak közben a deréktámasz már nem ott talál el, ahol kéne. A MAGICH003-nál viszont azt éreztem, hogy van valamiféle belső logikája az egésznek. A háttámla magassága, a 96 és 136 fok közötti dönthetőség, a több ponton rögzíthető hátradőlés, az állítható fejtámla, az ülésmagasság, az ülésmélység és a 3D kartámaszok együtt végre nem csak egy hosszú termékleírást töltenek ki, hanem valóban azt szolgálják, hogy a szék különböző testhelyzetekben is vállalható maradjon. Ez fontos, mert a modern ülés nem egyetlen pozíció. Dolgozol, hátradőlsz, visszajössz, telefonálsz, filmet nézel, játszol, olvasol, fél kézzel gépelsz, kicsit elnyúlsz, kicsit megfeszíted magad. És ha a szék csak egyetlen „helyes” testhelyzetben érzi magát otthon, akkor előbb-utóbb fárasztóvá válik. A MAGICH003 ezzel szemben sokkal inkább azt sugallja, hogy nem egy pózt akar kiszolgálni, hanem egy egész napot. Nekem az ülésmélység állíthatósága különösen sokat számított, mert ez az a funkció, amit meglepően sok gyártó még mindig félvállról vesz. Pedig a combtámasz és a térdhajlat szabadsága rengeteget dob azon, hogy egy szék két óra után is élhető marad-e. Itt szerencsére nem csak van ilyen beállítás, hanem valóban használható. A fejtámla sem dísznek van ott, hanem olyan elemként, ami hátradőlésnél végre ténylegesen tud valamit kezdeni a nyakaddal. Ez külön öröm, mert a rossz fejtámla rosszabb, mintha nem is lenne. A NEWTRAL-nál viszont nem volt az az érzésem, hogy valamit csak azért tettek rá, hogy lehessen pipálni a specifikációban. Itt az állíthatóság nem zaj, hanem eszköz.

A MAGICH003 ott kezd igazán jó lenni, amikor rájössz, hogy nem egyetlen tökéletes beállítást keresel rajta, hanem több vállalható állapotot.

A hálós háttámla és az ülőlap kényelme – nem luxusfotel, hanem hosszú napokra belőtt, józan komfort

A hálós háttámlás székeknél mindig van bennem egy kis bizalmatlanság, mert könnyű két irányba elrontani őket. Vagy túl feszesek, és akkor az egész ülésnek van egy enyhén büntető, „ergonómiából vizsgázol” hangulata, vagy túl puhák, és akkor pár hét után azt érzed, hogy egy túlárazott, formát vesztett irodai hálóba süppedtél. A MAGICH003 háttámlája szerencsére egyik végletbe sem csúszik át. A légáteresztő hálózatnak megvan az az előnye, amit az ember nyáron vagy hosszabb ülésnél azonnal értékel: nem rohad rád a fél nap, a hátad szellőzik, és nincs az a melegedő, befülledő érzet, amit egy rosszabb, vastagabb kárpit képes előállítani. Ugyanakkor az ülőlapon lévő vastagabb, sűrűbb párnázás megakadályozza, hogy az egész túl steril vagy túl kemény legyen. Ez szerintem jó döntés. A full mesh irány sokszor látványosan modern, csak közben nem mindenkinek való, főleg nem egész napra. Itt viszont a háttámla hálós szabadsága és az ülőlap habosabb tömörsége egész jól kiegészítik egymást. Nem fotel, nem kanapé, nem az a „belesüppedek és eltűnök a világ elől” típusú kényelem, de nem is rideg munkaeszköz. Inkább az a fajta középút, ami hosszabb ülésnél értelmet nyer. Mert egy irodai széknek nem az a dolga, hogy az első öt percben elkápráztasson, hanem hogy a negyedik órában se akarj menekülni belőle. A MAGICH003 ebben szerintem jól teljesít. Nem túltolt puhasággal, nem gamer-fotel jellegű túlzással, hanem józanul. És furcsa módon pont ez esett jól. A mai székkínálat tele van vagy túl puha, vagy túl kemény, vagy túl demonstratívan ergonómikus darabokkal. A NEWTRAL ehhez képest meglepően nyugodt karakter. Kicsit olyan, mint egy jól megírt középkategóriás hardverteszt régen: nem akarja eladni neked, hogy világmegváltás történik, csak csendben jelzi, hogy itt bizony odafigyeltek arra, ami hosszú távon számít.

Munkához, játékhoz, pihenéshez – és meglepően ritkán érződik úgy, hogy egyik szerephez a másikat kell feláldoznia

A legtöbb ergonomikus szék a gyártói szövegben mindenes. Munka? Persze. Játék? Hát hogyne. Pihenés? Naná. A valóságban viszont általában kiderül, hogy igazából egy szerepre optimalizálták, a többit meg csak ráírták, mert jól néz ki. A MAGICH003-nál viszont az volt a benyomásom, hogy meglepően tisztességesen teljesít több különböző helyzetben is. Munkánál nyilván a derékkövetés és a józanul beállítható üléspozíció a legerősebb fegyvere. Ott tényleg az történik, hogy a szék nem akadály, hanem háttérszereplő. Játéknál vagy hosszabb monitor előtti lazább használatnál viszont a háttámla döntése, a fejtámla működése és az egész váz stabilitása kezd fontosabbá válni. Itt sem éreztem azt, hogy a szék elveszítené a karakterét, vagy hirtelen csak félig lenne kész. Nyilván nem klasszikus gamer trón, és ezt nem is bánom. Sőt, kifejezetten örülök neki, hogy nem akar irodai környezetből átcsúszni valami túldizájnolt streaming-bútor irányába. Pihenésnél pedig az a legérdekesebb, hogy a nagyobb hátradőlés ellenére sem szétesik az ergonómia, hanem inkább átalakul. Ez a legtöbb széknél nem szokott sikerülni. Ott az van, hogy vagy dolgozni jó, vagy hátradőlni, de a kettő közötti átmenet valahol kellemetlen és félkész. A MAGICH003 viszont pont ebben a köztes zónában erős. Nem fekszel el benne, nem chaise longue, nem wellnessbútor, de nem is zavaró vagy esetlen, amikor már nem csak aktívan akarsz ülni. Ez szerintem sokkal fontosabb, mint elsőre tűnik, mert egy hosszú nap nem egyetlen állapotból áll. A jó széknek pedig ezt tudnia kell. Nem csak azt, hogy milyen, amikor „rendesen ülsz benne”, hanem azt is, hogy mit kezd azzal, amikor élni kezdesz rajta.

Az összeszerelés és a minőségérzet – itt érződik, hogy nem olcsó trükkre építették fel

A székteszteknél sokan hajlamosak átugrani az összeszerelést, pedig szerintem rengeteget elárul egy termékről, hogyan viselkedik már a dobozból kivéve. A NEWTRAL MAGICH003 nálam itt is inkább pozitív benyomást hagyott. Nem azért, mert valami ünnepi élmény lenne széket összerakni – az ilyesmi ritkán a nap fénypontja –, hanem mert nem volt az az érzésem, hogy egy félkész logisztikai csomagot próbálok bútorrá győzködni. Az alkatrészek súlya, a váz jelenléte, a gázlift komolyabb benyomása, a háttámla mechanikája és a teljes szék egyben-léte már korán jelzi, hogy itt nem a látványos trükközés volt a cél. Nem mondom, hogy minden porcikája prémiumot ordít, mert ez túlzás lenne, de a kritikus pontokon – ahol egy szék vagy bizalmat kelt, vagy rögtön elengeded – nagyon is rendben van. Az alumínium jellegű vázérzet, a nagyobb teherbírás, a minősített gázlift és az egész mechanika együtt azt a benyomást adja, hogy nem egyszeri lelkesedésre, hanem hosszabb használatra tervezték. Ez különösen fontos egy olyan terméknél, ahol nem egyszerűen kényelmi tárgyat veszel, hanem napi több órára választasz munkakörnyezetet a saját tested alá. A székek világa tele van olyan darabokkal, amelyek elsőre szépek, aztán pár hónap alatt elkezdenek apró zajokat, lötyögést, bizonytalanságot termelni. A MAGICH003 nem az a fajta benyomást kelti. Inkább azt, hogy egy fokkal komolyabban veszi magát a kelleténél, és ez most kifejezetten jól áll neki. Olyan ez, mint amikor egy régi hardverről már kézbe vételkor érezted, hogy nem vékony marketinganyagból, hanem rendes mérnöki szándékból született.

Hol törik meg az élmény? Ott, ahol minden ergonomikus szék kompromisszumokat kér a testedtől

Most jön az a rész, amit nem szeretnek a termékoldalak, de a valóságban ott van. A NEWTRAL MAGICH003 nagyon sok mindent jól csinál, de nem csodaszer, és nem is univerzális megváltás minden gerincre. Az automatikusan követő deréktámasz például pontosan azért érdekes, mert karakteres. És ami karakteres, az valakinek telitalálat, valakinek pedig túl sok lesz. El tudom képzelni, hogy aki nagyon puha, kevésbé direkt támaszhoz szokott, annak az első napokban túl aktívnak érződik majd. Nem agresszív, de jelen van. És ez nem minden testnek, nem minden háttörténetnek, nem minden ülési kultúrának ugyanúgy jó. A másik kompromisszum, hogy ez a szék inkább ergonómiai munkaeszköz, mint puha komfortbútor. Vagyis ha valaki azt várja, hogy egy hatalmas, párnás, elnyelő ülésélmény vár rá, akkor a MAGICH003 valószínűleg túl tudatosnak, túl célorientáltnak fog hatni. A 3D kartámaszok jók, de ezeknél mindig van egy pont, ahol az ember már 4D-t akar, mert a kényelmünk gyorsabban romlik el, mint ahogy megszokjuk a jót. A fejtámla is jól használható, de mint minden fejtámlánál, itt is testarányfüggő, hogy kinél mennyire talál telibe. És persze ott van az ár-érzet kérdése is. Egy ilyen szék nem impulzusvásárlás, és mivel látványos mechanikai ötletre épül, óhatatlanul magasabb elvárásokat is hív be. Én ezt nem bánom, mert a szék alapvetően hozza is azt a komolyságot, amit az ember várna. De attól még nem varázsolja át egy pillanat alatt a testtartásodat, és nem teszi helyetted semmissé a hosszú ülés minden következményét. Inkább csak sokkal kulturáltabban kezeli őket, mint a mezőny nagy része.

A MAGICH003 nem azért jó, mert megszünteti az ülés problémáját, hanem azért, mert sokkal kevesebb fronton hagy magadra vele.

Végszó – ez a szék nem hízeleg, hanem dolgozik, és épp ezért marad meg az emberben

A NEWTRAL MAGICH003 nekem azért maradt meg, mert nem az első öt percben akar elcsábítani, hanem a negyedik órában kezd igazán értelmet nyerni. Nem hízeleg puhasággal, nem próbál gamer szerepjátékot játszani, és nem akarja azt hazudni, hogy az ergonómia valami látványos showműsor. Inkább csendben teszi a dolgát. Követ, megtámaszt, igazodik, enged, tart, és közben végig azt az érzést kelti, hogy itt valaki végre nem csak egy széket akart eladni, hanem meg akarta érteni, mi történik egy emberrel, amikor napi nyolc-tíz órát ül. Nekem ez a legnagyobb értéke. Kicsit olyan, mint a régi, jól megírt hardverek vagy perifériák: elsőre talán nem a legcsillogóbbak, de minél többet használod őket, annál jobban érted, mennyi munka van mögöttük. A MAGICH003 ilyen. Nem tökéletes, nem mindenkinek lesz szerelem első ülésre, és nem helyettesíti a mozgást, a jó asztalmagasságot vagy az ész nélküli home office okozta testi káosz kezelését. De azt nagyon is tudja, hogy egy hosszú ülős napot lényegesen kevésbé büntetővé és sokkal vállalhatóbbá tegyen. És ebben a kategóriában ez már majdnem minden.