Emlékszem azokra a régi, sötét időkre, amikor a hordozható számítástechnika kimerült azokban a vastag, recsegő műanyagból öntött, gerincroppantóan nehéz laptopokban, amiknek a puszta cipelése is felért egy komolyabb edzőtermi bérlettel. Akkoriban a "kettő az egyben" koncepció még csak a legvadabb sci-fi filmek díszletei között létezett, ma pedig itt ül az asztalomon a CHUWI Hi10 Max, ráadásul abban a teljes, kompromisszummentes csomagban, ami végre értelmet ad a hibrid létnek. Amikor felbontottam a dobozt, őszinte megkönnyebbüléssel konstatáltam, hogy a gyártó ezúttal nem hagyta le a lényeget: a tableten kívül rögtön a kezembe csúszott a mágneses billentyűzet és az érintőceruza is. Maga az alapgép egy elképesztően vékony, mindössze 9 milliméteres, és alig 780 grammos fém unibody házba lett csomagolva. A mikron méretű szilikonrészecskékkel fújt felület nemcsak piszkosul jól néz ki a maga elegáns, hűvös ragyogásával, de a tapintása is masszívan prémium érzetet kelt, olyat, amit eddig csak a százezrekkel drágább csúcsmodelleknél szoktunk meg. Ez a cucc nem akar letépni a karodat egy hosszabb utazás során, egyszerűen csak észrevétlenül becsusszan a hátizsákodba, és várja, hogy mikor akarod előkapni egy gyors cikk megírására vagy egy laza retro játék pörgetésére egy fárasztó nap után.
CHUWI Hi10 Max
Teljes arzenál
Kiváló vizuális élményt és azonnali produktivitást nyújtó komplett csomag, amivel bátran nekivághatsz a hétköznapi digitális csatáknak.
- A dobozban megtalálható a mágneses billentyűzet és a H7 Stylus is, amik azonnal egy teljes értékű, kényelmes munkaállomássá alakítják a gépet.
- Döbbenetesen szép, 12,96 hüvelykes 3K felbontású kijelző, amely élénk színekkel és pengeéles szövegekkel kényezteti a szemet.
- Bőséges, kompromisszummentes portkínálat, dupla Type-C, hagyományos USB 3.2 és Micro HDMI aljzattal az egyszerű többmonitoros használathoz.
- Az Intel N150-es processzor a 12 GB LPDDR5 memóriával és az 512 GB-os SSD-vel röhögve elbírja az aktív irodai multitaskingot és a régebbi játékokat.
- A vékony ház és a gyönyörű, magas felbontású kijelző miatt az akkumulátoros üzemidő mindössze 4,5 óra körül mozog, így a töltőt érdemes mindig magunknál tartani.
- A dedikált videókártya hiánya miatt a modern, nagy gépigényű 3D-s játékokról és a komoly videórenderelésről érthető módon le kell mondanunk.
Emlékszem azokra a régi, sötét időkre, amikor a hordozható számítástechnika kimerült azokban a vastag, recsegő műanyagból öntött, gerincroppantóan nehéz laptopokban, amiknek a puszta cipelése is felért egy komolyabb edzőtermi bérlettel. Akkoriban a "kettő az egyben" koncepció még csak a legvadabb sci-fi filmek díszletei között létezett, ma pedig itt ül az asztalomon a CHUWI Hi10 Max, ráadásul abban a teljes, kompromisszummentes csomagban, ami végre értelmet ad a hibrid létnek. Amikor felbontottam a dobozt, őszinte megkönnyebbüléssel konstatáltam, hogy a gyártó ezúttal nem hagyta le a lényeget: a tableten kívül rögtön a kezembe csúszott a mágneses billentyűzet és az érintőceruza is. Maga az alapgép egy elképesztően vékony, mindössze 9 milliméteres, és alig 780 grammos fém unibody házba lett csomagolva. A mikron méretű szilikonrészecskékkel fújt felület nemcsak piszkosul jól néz ki a maga elegáns, hűvös ragyogásával, de a tapintása is masszívan prémium érzetet kelt, olyat, amit eddig csak a százezrekkel drágább csúcsmodelleknél szoktunk meg. Ez a cucc nem akar letépni a karodat egy hosszabb utazás során, egyszerűen csak észrevétlenül becsusszan a hátizsákodba, és várja, hogy mikor akarod előkapni egy gyors cikk megírására vagy egy laza retro játék pörgetésére egy fárasztó nap után.
Ami viszont minden túlzás nélkül, azonnal földhöz vágja az embert, az a frontvonalon elterülő vizuális orgia. Ebben a kategóriában a gyártók általában egy fakó, bemosódott Full HD panellel próbálják kiszúrni a szemünket, a CHUWI mérnökei azonban valami egészen megmagyarázhatatlan indíttatásból egy 12,96 hüvelykes, 3K felbontású In-cell IPS kijelzőt pakoltak a Gorilla Glass üveg mögé. A látvány egyszerűen letaglózó; a 400 nites fényerőnek köszönhetően a színek szinte leugranak a képernyőről, a szövegek olyan borotvaélesek, hogy az ember szeme szó szerint megpihen rajtuk egy hosszú, olvasással töltött éjszaka után. Az ultravékony keretek csak tovább erősítik azt a moziszerű immerziót, ami miatt az ember hajlamos elfelejteni, hogy egy belépő szintű eszközt tart a kezében. De a mérnöki bravúr nem állt meg a szép kijelzőnél, a portkínálat is egy igazi megváltás a mai dongle-pokolban. A vékony fémkereten találunk két darab, teljes értékű Type-C csatlakozót, amik nemcsak a gép villámgyors töltését intézik, de a videókimenetet is támogatják. Ezt megtoldották még egy Micro HDMI porttal is, így a rendszer röhögve meghajt akár két külső 4K-s monitort is 144 Hz-es frissítéssel, és hogy a boldogság teljes legyen, még egy hagyományos USB 3.2-es aljzat és egy 3,5 mm-es audio jack is befért a repertoárba.
A táblagépek rákfenéje évtizedek óta az, hogy amint tartalomfogyasztásról át kell térni tartalomgyártásra, az üveg simogatása azonnal egy kényelmetlen, frusztráló rémálommá válik. Éppen ezért hatalmas dolog, hogy a Hi10 Max ebben a kiépítésben nem hagy magadra a virtuális gombokkal: a dobozban lapuló mágneses billentyűzet egyetlen határozott kattanással csatlakozik a gép aljához, és máris egy teljes értékű, kőkemény munkaállomássá mutálja a szettet. A teljes méretű gombokon a gépelés meglepően feszes és pontos, a nyomáspontok határozottak, így egy hosszabb e-mail megírása vagy egy irodai dokumentum szerkesztése sem okoz ujjgörcsöt. És ha ez nem lenne elég, a csomag részét képező H7 Stylus érintőceruza teljesen új dimenziókat nyit meg a kreativitás terén. Amikor egy megbeszélésen vagy egy online előadáson lekapod a billentyűzetet, és csak a ceruzával kezdesz el jegyzetelni vagy vázlatokat rajzolni a képernyőre, az olyan szintű folyékony, organikus szabadságot ad, amit a régi, vastag noteszek óta nem nagyon éreztem. A gép dőlésszögének állíthatósága pedig gondoskodik arról, hogy akár a kanapén heverészve, akár egy kávézó apró asztalánál görnyedve is mindig megtaláld a tökéletes, ergonomikus pozíciót a munkához vagy az alkotáshoz.
Ez a komplett, ceruzával és billentyűzettel felszerelt csomag nemcsak egy technológiai svájcibicska, hanem egy őszinte kinyilatkoztatás arról, hogy egy belépő szintű gép is lehet végre teljes értékű partner a mindennapokban, ha a gyártó nem spórolja ki a dobozból a lényeget.
A gépháztető alatt az Intel friss, Twin Lake architektúrájára épülő N150-es négymagos processzora dolgozik, amihez meglepően bőkezűen, 12 GB LPDDR5 memóriát és egy 512 GB-os M.2 SSD-t párosítottak. Ne legyenek illúzióink, ez a vas nem arra készült, hogy ezen rendereld le a következő hollywoodi blockbustert, vagy hogy maximum grafikán pörgesd rajta a legújabb AAA kategóriás játékokat. Az integrált Intel UHD Graphics és a processzor határai egyértelműek, de amire ezt a gépet tervezték – a brutális mennyiségű böngészőlap nyitvatartása, az irodai szoftverek zsonglőrködése, vagy a régi indie klasszikusok futtatása –, azt kíméletlen stabilitással és sebességgel hozza. A Windows 11 rendszer pillanatok alatt bootol, a WiFi 6 és a Bluetooth 5.2 pedig betonstabil vezeték nélküli kapcsolatot garantál, bárhol is dobd le a horgonyt. Ennek a lenyűgöző hardveres és vizuális felhozatalnak azonban megvan a maga fizikai ára: a vékony házba és a hatalmas felbontású, áramzabáló 3K kijelző mögé csak egy 36,48 Wh kapacitású akkumulátor fért be. A gyártó által ígért 4,5 órás üzemidő kíméletlenül őszinte, aktív használat mellett tényleg ennyit bír a telep, mielőtt könyörögni kezdene a hálózati adapterért. Ez tehát nem az az eszköz, amivel reggel elindulsz otthonról, és estig elfelejted a konnektort, sokkal inkább egy prémium másodlagos társ, ami a lenyűgöző vizuális élményért cserébe megköveteli a töltőkábel közelségét.
Galéria
