Azt mondják, hogy a legjobb dolgok akkor jönnek el, amikor már nem vársz tőlük túl sokat.

Atelier Yumia: The Alchemist Of Memories & The Envisioned Land
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Ambiciózus és érdekes próbálkozás, de a technikai problémák rontják az élményt
Azt mondják, hogy a legjobb dolgok akkor jönnek el, amikor már nem vársz tőlük túl sokat.
Az Atelier sorozat mindig is egy elég speciális, némileg "művészibb" JRPG volt, amit nem mindenki értett meg, de akik szerették, azok évről évre visszatértek. A Ryza trilógia sikere után persze mindenki kíváncsian várta, mi lesz a következő lépés. Nos, Atelier Yumia egy olyan próbálkozás, amely igyekszik új vizekre evezni, és ha nem is minden téren sikerül tökéletesen, egyértelmű, hogy a sorozat jövőjét illetően komoly ambíciókkal indult el.
Bevezetés: Sötétebb tónus, de ugyanaz a varázslat
Atelier Yumia nem a szokásos vidám, "slice of life" történetet hozza, amit a sorozat eddig megszokott, hanem egy sötétebb, komolyabb világot, ahol az alkímia már nemcsak egy egyszerű mesterség, hanem egy elfeledett, veszélyes tudomány, amely egy birodalom bukásához vezetett. Yumia, a fiatal alkimista, csatlakozik az Eustella rendhez, hogy titkokat fedezzen fel az egykori Aladissia birodalomról. Bár a játék néha ugyanúgy megőrzi a sorozat hangulatát, a sötétebb történet és a karakterek hátterének kidolgozása már egy más irányba viszi a dolgokat.
Az új hangulat egy friss szellőt hoz, de azért még megmaradnak azok a cuki és szórakoztató pillanatok is, amik az Atelier játékokat igazán vonzóvá tették. Azonban a karakterek közötti interakciók nemcsak a szokásos kedvességről szólnak, hanem a múlt árnyait is magukban hordozzák, főleg Yumia esetében, aki édesanyja brutális halála után próbál megbirkózni a saját belső démonjaival.
Játékmenet: Felfedezés és harc a sötétben
A történet mellett a játékmenet is izgalmas újdonságokat hoz. A világ felfedezése alapvetően egy open-world élményt kínál, amit az utóbbi évek népszerű játékaihoz hasonlóan egy hatalmas, ködös térképen keresztül tehetünk meg. Minden egyes régiót teli találunk érdekes helyszínekkel, titkos romokkal és olyan "Ubitower"-ekkel, amik egyfajta Zeldás dungeon élményt adnak. Kicsit nosztalgikus volt, amikor ezekben a romos helyszíneken ugyanazt a felfedező hangulatot éreztem, mint a régi The Legend of Zelda játékokban.
A játéknak van egy plusz vonzereje is, mivel nemcsak a fő küldetést követhetjük, hanem saját célokat tűzhetünk ki magunknak a "Pioneering Effort" rendszeren keresztül. A különféle mellékküldetések és mini-bossok legyőzése új jutalmakat ad, ami folyamatosan motivál arra, hogy felfedezzük a világot, és elhagyjuk az ismert utat.
A harcrendszer egy érdekes keveréke a klasszikus, körökre osztott és az akciós elemeknek. Yumia és csapata ugyan nem irányítható teljesen egyszerre, de a különböző támadásokat jól kombinálhatjuk, és a harcok dinamikája izgalmasan változik. A gyors időzítés és a helyezkedés mellett a nagyobb kihívást a különböző "cooldown"-ok kezelése jelenti, amelyeket ügyesen kell menedzselnünk, hogy a legjobb támadásokat hajthassuk végre.
Alkímia és szintézis: Képzelj el egy laboratóriumot a földön
Ha Atelier játékot játszol, akkor tudod, hogy az alkímia és a szintézis rendszere mindig is a sorozat egyik legfontosabb aspektusa volt. Itt is van egy rendkívül részletes alkímiai rendszer, ami kicsit a szubatomi részecskékhez hasonlít: egy központi mag körül helyezheted el az összetevőket, ügyelve arra, hogy azok energia szintje átfedjen a maggal. Az eredmény nemcsak a minőségen, hanem a passzív hatásokon is múlik. Mindez az alkímia szeretetét és tudományos ismereteit is megköveteli.
De ha nem akarsz órákat tölteni alkímiai kísérletezéssel, akkor van egy auto-build funkció is, amivel gyorsan összerakhatjuk az alap dolgokat. Bár nem lesz olyan jó, mint ha mi magunk raknánk össze, azért a funkció kényelmes, ha gyorsan kell valami. Az alkímia mellett van egy bázisépítő rendszer is, amely lehetővé teszi, hogy a környezetünket személyre szabjuk, legyen szó akár a saját kis campünkről, akár a laborunkról.
Grafika és teljesítmény: A Switch határain belül
Ha a grafikai megjelenítést nézzük, akkor vegyes érzéseink vannak. A karakterek és a világ tervei szemet gyönyörködtetőek, és a romok, amiket felfedezhetünk, tényleg impozánsak. Azonban a textúrák minősége és a játék felbontása nem annyira kiemelkedő. A Switch hardver nem igazán bírja el ezt a játékot teljes pompájában, és a teljesítmény néha már zavaróan alacsony, 20 fps környékén. A beállításokban ugyan van lehetőség a teljesítmény javítására, de ez akkor is kompromisszumokkal jár, mivel a képminőség jelentősen romlik.
Zárás: Új irány, de még nem ideális
Atelier Yumia tehát egy érdekes, friss próbálkozás, amely a sorozat régi vonásait megőrzi, miközben új irányba is elmozdul. A sötétebb történet, a gyors akciós harcrendszer és a szélesebb felfedezési lehetőségek mind vonzó elemek, de a Switch-en tapasztalt teljesítményproblémák és a grafikai gyengeségek rontanak az összképen. Ha más platformon is elérhető a játék, ott valószínűleg jobb élményben lesz részed, de ha a Switch az egyetlen lehetőséged, akkor is élvezhető, ha elviseled a technikai határokat.
RENDSZER_ELŐNYÖK
- 01ÚJ, AKCIÓ-ORIENTÁLT HARCRENDSZER, AMI FRISSÍTI A SOROZATOT
- 02RÉSZLETES, KREATÍV SZINTÉZIS RENDSZER
- 03SÖTÉTEBB, TITOKZATOSABB TÖRTÉNET
- 04JÓ FELFEDEZÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS MELLÉKKÜLDETÉSEK
KRITIKUS_HIBÁK
- 01A SWITCH-EN GYENGE TELJESÍTMÉNY ÉS GRAFIKAI PROBLÉMÁK
- 02AZ ALKÍMIAI RENDSZER NÉHA TÚL BONYOLULT, HA NEM VAGY TÜRELMES
- 03A FŐ TÖRTÉNET NÉHOL KICSIT LASSAN PÖRÖG FEL




























